Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)
még két Máriássy tartozott, t. i. Pál és András. Csak jó későn, 1718-ban érdeklődik a szepesi kamara a szepesi provisornál a notorius Máriássy Pál. Adám és András szepesmegyei javai iránt és elrendeli azoknak összeírását, hogy t. i. milyen állapotban vannak azok. ki. hogyan és milyen czimen birja azokat stb. 1) Azt, hogy a jószágok kikutatása járt-e eredménynyel s ha igen. megtörtént-e tényleg az elkobzás, adatok hiányában megmondani nem tudjuk. A valószínűség a mellett szól, hogy jószágelkobzás nem történt, mert 1760. deczember 2-án Pozsonyban Máriássy (Zsigmond fia Zsigmond fia István fia) Ferencz (Xavér) csak azt a vagendrűsszeli elkobzott birtokrészt kéri vissza, a mely osztály utján Máriássy Zsigmond fia György fia Istváné volt, a kit a Thököly szabadságharcz idején Kakasfalván megöltek. 1) Azonban nemcsak az érdekel bennünket, hogy a Máriássy család tagjai hogyan és miképpen vettek részt a Rákóczy mozgalmakban, hanem tudni óhajtanók azt is, hogy mi történt ekkor Márkusfalván. Erre részben megfelel nekünk a márkusfalvi parochia naplója, a mely azonban természetesen inkább egyházi szempontból foglalkozik a kérdéssel. A napló szerint 1703-ban, a midőn a Rákóczy szabadságharcz kitört, a Máriássy család tagjainak igazgatója a kálvinista Máriássy Miklós volt, a kinek két fia volt Sándor és Farkas. Sándor Isten irgalmasságából visszatért a katholikus vallásra, ennélfogva atyja elűzte őt, a ki azután Sigray szepesi prépostnál húzta meg magát, A két kálvinista Máriássy a Rákóczy felkelők táborához csatlakozott, fegyveresen megtámadták a márkusfalvi templomot, azt minden felszerelésétől és diszétől megfosztották, az oltárokat összetörték és kidobták. Kidobták a római katholikus plébánost Rudini Sámuelt is és ennek helyére kálvinista papot helyeztek. A templom tornyáról a keresztet puskagolyóval lelőtték, a szentély feletti kis tornyon lévő másik keresztet pedig ugy lehajlították, hogy azt látni nem lehetett. 1703-tól 1710. deczemberéig a kálvinisták bitorolták a márkusfalvi templomot, ekkor azonban Haiszter generális seregével Márkusfalvára érvén, a kálvinistáktól a templomot visszavette, J) Orsz. Levéltár: Szepesi kamara iratai. Minutae neoreg. 1718: 1515. ") „ „ N. R. A.: 1306/40.
