Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. (Máramaros-Sziget, 1900.)
tenentur, dedimus, donavimus et contulimus, ymo damus, donamus et conferimus jure perpetuo et irrevocabiliter possidendas, tenendas pariter et habendas, salvo jure alieno. Harum litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante, quas in formám nostri privilegy redigi faciemus dum nobis in specie fuerint reportate. Dátum Bude feria secunda proxima post festum beatorum Vitti et Modesti martirum. Anno Domini millesimo quadringentesimo quadragesimo secundo. 4) x) Pank=Pantheleimon. 2) Karácsonfalva egy része örökösödési jogon a közép-apsai nemesekre szállott, ezekről a Pogány család birtokába ment át, Bocsko és Lonka utóbb a kir. kincstár tulajdonává lett. A tulajdonosok változásával a lakosok nyelve ruthénné változott; a nyelvvel együtt változott a nép elnevezése is, de maga a nép nagyjában és egészében ugyanaz maradt, a mi sok száz évvel azelőtt volt. 3) Lonka (románul Lunca, oroszul Luh) ó-szloven elnevezés, melyben az nasalismust vagy rhinesmust képez, a mi egyik jellemzője az ó-szloven nyelvnek ; ez volt a IX. és X. században Pannónia és a Morva birodalom népeinek nyelve. Szent-Cyrill (f869.) és testvére Method püspökök, a Szlávok apostolai, ezen nyelven hirdették és ezen nyelvre fordították a szt.-Evangéliumot, ez az összes keleti szláv népek liturgicus nyelve mai napig, ez volt a románoké is a X—XVI. századokban. A magyarok ép ugy mint a románok sok szót kölcsönöztek a szláv nyelvből ; a mi természetes, mert mai napig közös hazájuk sőt részben közös vallásuk van a szlávokkal ; találóan jegyzi meg F. W. J. Schelling „Viel Fremdwörter, viel Culturverkehr ; viel entlehnt, viel gelernt! — R. T. Arnold szerint a román nyelv szavainak 60°/ o-ka és pedig a leggyakrabban használtak a latin vulgáris nyelvből származnak; grammaticája ép ugy eredeti, miként az olasz-é ; tehát a szlávoktól kölcsönzött szavak a román nyelv jellegét meg nem változtatták, a mint a magyar nyelv jellege sem sokat változott. A magyar és román nyelvbe átment szláv szavak legnagyobb része a már kihalt ó-szloven nyelvből származik. Maguk a szláv nyelvészek, mint Miklosich, constatálják, hogy ezen ó-szloven nyelv nem volt máshol használatban csak a mai Magyarországon, tehát a román nyelv ép ugy mint a magyar, a maga szlavizmusaival nem képződhetett máshol mint a mai Magyarország területén. Az ó-szloven szavak a nasalismussal együtt mentek át ugy a román mint a magyar nyelvekbe például : munka, rend, parancs, donga, gerenda, domb, szombat stb. az utolsó szóból az lenne következtethető, hogy a nasalismus a román nyelvből ment át az ó-szloven nyelvbe és ebből a magyarba ; erre látszik mutatni az Ung =unghiu angulus ~=szeglet vizköz és az ungur—-hungarus szó is. 4) Pergamenre irt, királyi pecséttel ellátott eredetiből.
