Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. (Máramaros-Sziget, 1900.)

1411. JÚLIUS 27. 173 dérit?" czim alatt a század elejéről szakértő kincstári bányatisztektől származik, felfejtve látjuk, hogy a Talaborfalva melletti sóaknák munkálási módjuk és jeleik­ből Ítélve már a IV—VI. századokban munkálás alatt álltak. 2) Uglyahavasa=Mencsul=Muncel a kis és nagy Ugolyka patakok eredeténél; a Mencsul havas név gyakran előfordul a vármegyének ruthenek által lakott vidé­kén, s a Muncel (monticello) román névből képződött, mely utóbbi ismét a romá­nok által lakott vidékeken használatos. Az Uglya határán előjövő más nevek pél­dául : Runcul, Carpinov, Termoxa (?), Urzova, Lupava stb. azon vidék egykori román lakósaira mutatnak, egyébként beigazolható, hogy az uglyai és irholczi ne­mesek, valamint Kökényesi Erdő is, az apsai és szarvasszói nemesekkel ugyanegy törzsből származnak, t. i.: Erdő vajdától és ennek fiaitól szarvasszói Oprisa és Marustól, (lásd az 1345. és 1420. stb. évi okleveleket). 3) Kis-Krasznahavasa - Kraszna Polonina, Mencsultól kelet felé. 4) Hluboka patak jelenleg is határt képez Kökényes és Nagy-Kirva közt. A patak eredeténél, mely határpontként van megjelölve, áll jelenleg Rétyi Mihály országgyűlési képviselő gyümölcsöse és nyárilaka. 5) Zaazpatak Szaszova. Zlathynapatak=Ropa. 6) Farkaspatak=Vulchuvcsik. 7) Fluvius Kis-Técső^ Tyacsovecz. 8) Az akkori régi sóaknák Kerekhegynél voltak, melyek még a jelen század­ban is müvelés alatt álltak. 9) Az Egerfától veszi nevezetét Irholcz, magyarul és németül az Erlenholz­ból, Vulyhuviczi oroszul a vulchuvei szóból, és Jalova románul az ó-szloven Jelche szóból. 1 0) Leleszi convent (Prot. metalium Cottus Maramaros No. 21.) 98. 1411. Julius 27. Visegrád. Zsigmond király iktatási parancsa, melynél fogva farkasrévi Lőkös és András Far­kasrév és Turczád birtokokba ellenmondás nélkül beiktat­tatnak. Omnibus Christi fidelibus presentibus pariter et futuris presen­cium noticiam habituris Conventus Ecclesie sancte Crucis de Lelez, Salutem in omnium salvatore. Ne rerum gestarum series ab humana recedat memória, sagax habilitatis humane adinvenit pericia, ut gesta temporalium scripturarum patrocinio fulciantur. Proinde ad universo­rum noticiam harum serie volumus pervenire, quod nos litteras ex­cellentissimi domini nostri domini Sigismundi Dei gracia Romanorum Regis semper Augusti ac Hungarie etc. regis nobis directas honore

Next

/
Thumbnails
Contents