Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

tovább tárgyalt, végzéseket hozott abban a reményben, hogy a köznemesség is hozzájuk fog járulni.

1 Május 26-án a főnemesség még nem hagyta el Budát, de a legfőbb dolgokban ők se egyeztek meg.

2 Két nagy tanúsága volt a rákosi diétának. Az egyik az, hogy Szapolyai nem elég erős arra, hogy pártját fegyelem alatt tartsa és arra kényszerítse, hogy az őt a főnemességgel való szövetkezése után is támogassa és ez által a kormányzatra való befolyáshoz juttassa; a másik az, hogy a köznemesség Szapolyai nélkül, sőt annak ellenére is kész lehetetlenné tenni a tanácskozást, ha a rend akarata máskép népi érvényesülhet. Mert ezt az akaratot Lajos is tisztelni volt kénytelen. Hiába adnak az urak egy forint adót, hiába remélték azt, hogy ebbe az ország szükségére való tekintettel belenyugszik a köznemesség is, Lajos nem fogadta el törvényesnek a diéta végzését. Az lehetett álláspontja, hogy a decretum kétségtelenül nem az egész ország akaratának kifejezése. Nem is szentesítette a határozatokat, noha azok a maguk teljességében felölelték s elfogadták a királyi előterjesztéseket, nem kért egy forint adót, noha megajánlották. 1518 júl. 16-án kéri a borsmonostori apáttól az adót, a mit a rendek szavaztak meg a végek védelmére s ezt az adót fél forintnak mondja.

3 A csonka parlamentnek ránk maradt végzései abból a szempontból nevezetesek, mert azt mutatják, mily módon rendezte volna be a főnemesi párt Magyarország kormányát, ha onnan a köznemességet kiszoríthatta volna. Ez alkalommal a törvények alkotásánál nincs ott a közrend, tehát szabad az út. De határozatuk csak jámbor szándék, a mely szinte gyermekded naivsággal számít a konok ellenfél megnyerésére. A törvény bevezetésében a főnemesség a tényeknek megfelelően felemlíti a köznemesség eltávozását s azt, hogy az országnak ez a része nem hajlandó egy forint adót fizetni, de ezzel szemben kifejti a 1 A végzések bevezetése. 2 1518 május 26. jelentés. Függelék X. sz. 3 Kovachich, Supplementum II. 396.