Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)
ellen, hogy mondjon le a várnagyságról. 1 Mint két évvel ezelőtt, úgy most is Perényi az egyezkedések vezetője. 1518 márcziusában két ízben is találkozott Szapolyaival, megígérte Bornemisza lemondatását és azt, hogy a király a budai várnagyságot másnak fogja adományozni. A három szövetséges egyezsége e szerint czélt ért volna. A confoederatio tagjai Szapolyai, Báthory István és Wárday Ferencz különben kötelezték magukat arra, hogy egymás tudta s beleegyezése nélkül nem tesznek semmit; bevallott czéljuk pedig Bornemisza eltávolítása volt a király mellől. Ezzel azt akarták elérni, hogy ők is az uralkodó mellé férhesesnek, 2 mert a budai várnagy teljesen elzárta őket Lajostól. Szapolyaiéknak fogadalmuk volt az, hogy nem lépnek be Buda várába, míg Bornemisza kezében van a várnagyság, viszont az ő letétele fejében megígérik az ország bajainak országgyűlésen való orvoslását. Azonban a vajda kijelentette azt is, hogy az ápr. 24-iki diétára elmennek, akár meglesz Bornemisza elmozdítása, akár nem, mert személyes érdekeknél a hazát többre tartják. Gondoskodni akarnak elsősorban a királyról, másodsorban az országról. : i Innét látni, - hogy még ez az út is nyitva állott előttük Lajos megnyerésére. A király s tanácsa igen nagy fontosságúnak tartotta ezt a gyűlést. Epp ekkor akarták Szathmáry Györgyöt követként küldeni Zsigmond lengyel királyhoz, de őt is visszarendelték. 4 Viszont a császári és a lengyel megbízottak részt vettek az országgyűlésen. 5 Szapolyai azt szerette volna, ha a három confoederált már Szent György előtt egy héttel ott lett volna a gyűlésen, azért fel kell tételeznünk, hogy az 1518 ápr. 24-én pontosan meg is nyílt. A vajda engedett a király meg1 Acta Tomiciana IV. 260. 5 1 Szapolyai levele szerint: „quo liberális erga suam Maiestateni, dominum nostrum gratiosissimum esset nobis aditus". 3 Szapolyai János meglehetősen hosszú sajátkezű levele Báthory Istvánhoz Tokajból 1518. márcz. 31-ről. Függelék VII. sz. 4 Acta Tomiciana IV. 274. s Zápolyai idézett levelének utóirata. 5 Függelék X. sz.
