Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

khetett vérontás nélkül lecsendesíteni

1 s a már másodízben el nem végzett ügyeket a jövő évi összejövetelre kellett hagyni.

2 Mi volt a zavar oka, nem is sejtjük. Lehet azonban, hogy itt szerepeltek először azok a szövetkezések, a melyeknek alakulásáról éppen Bornemisza tudósította Zsigmondot. Azt állítják szerinte a confoederatiók, hogy a király pártján vannak, holott nincsenek s a mi a legfőbb baj, bízik bennük az ország.

3 Talán itt próbáltak érvényesülni, vagy esetleg válaszolni a lengyelek meg a németek tervére, mely szerint azok egy idegen országot akartak kormányozni, de a mely tervre a hivatalos felelet még mindig késett. Mindenesetre rettenetesen érezhette az egész ország azt a csapást, hogy a törvények érvényessége egyszerre megszakadt. Akár valami confoederatio, akár más okozta ezt, az eredmény káros volt. Ha ekkor nem is tudjuk beigazolni a szövetkezések szerepét, egészen bizonyos az, hogy bemutatkozásuk 1518ban megtörtént. Lehet, hogy ezek tették lehetetlenné az év elején tartott két szűkebbkörű tanácskozást, melyet Lajos a török részéről fenyegető veszedelemnek elhárítására hívott össze.

4 E veszedelmek pedig oly nagyok voltak, hogy a királyi meghívó szerint jobb őket jobban nyilvánosságra nem hozni, mint a mennyire maguktól jelentkeznek. E szűkebb összejövetelekkel a kormánytanács azt akarta elérni, hogy elkerülje az országgyűlés összehívását, a melytől a múlt évi Szent Mihály-napi diéta óta komolyan tartott,

5 de a mivel tovább várni már nem lehetett, mert védeni kellett a végeket és rendbehozni a királyi jövedelmeket. Jellemző, hogy a meghívó nem is czéloz arra a visszásságra, melybe a törvényes állapot tekintetében került Magyarország. 1518 márcz. 14-én küldötték szét a meghívókat a Szent György-napi országgyűlésre,

0 azt rendelve, 1 Acta Tomiciana IV. 258. 2 Marino Sanuto XXIV. 141. 3 Acta Tomiciana IV. 115. * Kovachich, Vestigia 500. 5 Acta Tomiciana IV. 258. 6 Kovachich, Vestigia 500.