Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. (Buda, 1870.)
sanctorum progenitorum nostrorum vestigys salubriter inherentes prout etiam Of'ficy nostri debitum id requirit. Cupientesque eandern Ecclesiam. In omni Jure suo inuiolabiliter conseruare, tum ob reuerenciam et deuoeioneni ipsius ecclesie, tum etiam propter eximias fidelitates et grata obsequia prefati Venerabilis Patris, supra dictam Villám Kulusvar cum omnibus utilitatibus et pertinencys suis relinquimus prenotate ecclesie perpetuo et irrevocabiliter possidenclam. Collacionemque dicti karissimi patris nostri ratam habentes in hac parte Auctoritate presencium innouamus.volentes yt ipsa Villa possideatur per Ecclesiam memoratam, sicut per Collacionem ipsius karissimi patris nostri Hactenus est possessa. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentes concessimus litteras duplicis Sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manug Venerabilis Viri Magistri Benedicti sancte Strigoniensis Ecclesie electi eiusdemque loci Comitis perpetui, prepositi Budensis, et Aule nostre vice Cancellarii dilecti et fidelis nostri. Anno domini Millesimo C°C° septuagesimo quinto Regni autem nostri Anno quarto. Vener. patrib. Stephano Colocensi, et Johanne Spalatensi Archi-Episcopis. Andrea xAgrien. Gregorio Chanadiensi. Job. Quinque ecclesiensi. Philippo Waciensi aule domine regine karissime consortis nostre Cancellario. Timoteo Zagrabiensi. Dyonisio Jawriensi. Lodomerio Waradiensi. et Petro prenotato Transiluano Episcopis. Petro electo Vespremiensi. Ecclesias dei fideliter gubernantibus. Petro Palatino, Comite Soproniensi et Judice Cumanor. TJgrino Judice Curie nostre. Matheo Magistro Tawernicorum nostrorum. Thoma bano tocius Sclauonie, Ladislao VVojwoda Transsiluano Comite de Zonuk. Stephano Magistro Dapiferorum nostr. Comite Borsiensi, Rolando Magistro Tauernicorum domine regine. Moys Comite Symigiensi Bagyn. Comite Zalagiensi. Herlando Comite Castriferrei. Michaele Comite Nitriensi. et aliis quam pluribus Comitatus Regni tenentibus et honores. László király 1275-ki adománylevele a fejérvári káptalan levéltárában ma nincs meg, legalább az én ott-létemben 1867 jun. 30. nem találtatott. Úgy kell lenni, hogy a tudós gr. Batthyáni Ignácz püspök sem tudta megkerítni, különben nem közölte volna „Serien Episcoporum"' sat. czímü müve 18—20 lapjain az eredeti helyett a Károly király 1313-ki királyi megerősítő átiratát. Ezt Thodor, a Máriáról nevezett fejérvári predikánsok rendjének és conventjének priora irattá át Benedek erdélyi püspök megtalálására püspöki titkár Péter mesterrel azon évben, Krisztus körülmetéltetése után ötödnappal. A miből én közlöm, az Károly király azon adomány-megerősitése, melyet János mester küküllői — kukullu — esperest, fejérvári prépost és alcancellár adott ki azon évi julius 28-án (tredecimo kalend. augusti), átirta a váradi káptalan, György erdélyi püspöknek Miklós odavaló kánonok által kijelentett kérésére 1529-n szent Győrgy-nap előtti negyednapon; káptalani levéltári mutató jegye: Centuria XX. 100. Kiadta Fejér György is Cod. D. T. V: vol. II 254 — 56 11. Eder : Scbesaeus, Ruina Pannoniae czímü műve mellett 215, 282 11. Scliuller «T. Károly: Archiv sat. 1 köt. 42 1. Legutoljára kiadták Teutsch és Firnhaber : Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens sat. 105 — 106 11. ugyanabból az átiratból, melyből én ; az átiratot 14-ik századbelinek irják, de az jól kiolvashatólag 1529-ből való.
