Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár. XII. (Pest, 1857.)

DCXXXII. Mátyás király kinyilatkoztatja hogy, miután már Ulászló cseh királylyal örökös békére és barátságra lépett, a Magyarés Csehország közötti régi barátságot és szomszédságot helyreállítandó, országa nagyainak tanácsára Ulászló cseh királylyal és Csehország rendéivel egyességre és szövetségre lépett következő föltételek alatt : — 1-ször. A két ország és lakosai közt minden viszálkodás és ellenségeskedés teljesen megszűnik, és azok egymáshoz állandó jó barátságban , egyetértésben és szomszédságban maradnak. — 2-szor. Egyik ország lakosa sem foglalhatja el vagy támadhatja meg a másik határát akármi szin alatt. — 3-szor. Senki se merjen egyik országból a másik ellen ellenségeskedést indítani, sérelmet vagy kárt tenni s a más ország lakosait bármi okon és bármi szin alatt háborgatni; ha ezt még is valaki tenni bátorkodnék, ellene az illető ország fejedelme fölkelhet, öt az országból kiűzheti, saját fejedelme pedig köteles vagyonát elkobozni s öt mint hazaárulót örökre száműzni — 4-szer. A két ország lakosai egymás elleni követeléseikért fegyvert fogni ne merészeljenek, hanem ügyeik elintézését az illető ország birái előtt törvényes úton eszközöljék , vagy ez iránt az illető fejedelemhez folyamodjanak ; ha a nyert ítélettel nem elégednének meg , azt az oltani legközelebbi országgyűlésre fölebbezhetik. — 5-ször. A kereskedők árúikkal és más bármi sorsú lakosok egyik országból a másikba szabadon és bántatlanul járhatnak, kelhetnek, semmi tij szokatlan vámfizetésre nem kényszeríttethetnek és a kereskedők közli követelések azon országban, hol az alperes lakik, haladéktalanul intéztetnek ei. Mind ezen pontok megtartására