Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár. XII. (Pest, 1857.)

DCCLXIV. János váradi püspök, bihari örökös főispán és királyi korlátnok, bizonyságot tesz arról, hogy midőn a franczia királynál végzett követségéből visszatérve Zágrábba ért, István Blagai gróf öt személyesen megkérte közbenjáróul a közte és a zágrábi püspök Osvát közt a dézma miatt támadt viszálkodások kiegyenlítés ér e. Minek következtében ő mind két felet kihallgatván, köztök következő egyességet eszközölt, miszerint István gróf összes dézma-tartozásában, melly miatt egyházi fenyíték és világi karhatalom alá vettetett, továbbá az okozott károk és költségek fejében fizessen a püspöknek 300 arany forintot, mellynek felét előtte mindjárt le is tette, másik felének letételére pedig magát tized napra kötelezte; kötelezte továbbá magát, hogy ezentúl a püspökkel és egyházával a dézma miatt ellenkezni nem fog, hanem az iránti régibb kötelező levelét minden pontjában híven megtartja, miért viszont a püspök is igérte, hogy most kötelezett tartozásánál többet tőle nem követel; egyébiránt azon esetre, ha Tótország lakosai a püspökkeli perökben a tized iránt megegyeznének, vagy az ügyet a király és az ország nagyai Ítélettel béfejezendik, a gróf a tizedet minden vonakodás nélkül megadja, s ha Tótország lakosai azt az egyesség vagy ítélet után is újra megtagadnák, ezzel nem gondolva, tartozását előbbi kötelezései szerint minden vonakodás nélkül teljesitendi, Kelt Zágrábban januarius 18-dikán 1488. Nos Joannes Dei et Apostolice Sedis gratia Episcopus Ecclesie Waradiensis, ac Comitatus Byhoriensis Comes perpetuus, Cancellarius Kegius. Memorie commendamus tenore presentiurn, significantes quibus expedit universis, Quod concedente Domino Redeuntibus nobis ex legatione a Christianis-