Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár. XII. (Pest, 1857.)

DCX Fridrik római császár, Magyar-, Dalmát-, Horvátország stb. királya , Osztrákhon herczege , stb elismeri és nyilvánítja, miszerint a közte s Mátyás király közt fenforgott viszálkodás és háborúra nézve Gábor egri püspök, Szapolyai Imre szepesi gróf, Bánfi )Iiklós pozsonyi főispán és György pozsonyi prépost, mvnt Mátyásnak e végre hozzá küldött követei közbenjárására a köretkezö szentül megtartandó barátságos egyességre lépett: — 1-ször. A császár s az öt követő osztrák berezegek és Mátyás király közt kölcsönös és örökös béke leend, magok a fejdelmek egymáshoz atyai s fiúi jó indulattal viseltetnek , országaikból semmi ellenségeskedést egymás közt elkövettetni nem engednek, egyik fél barátai a másikéi is lesznek, és e jtlen egyesség állal mind két félnek bármelly fejedelemmel eddig kötött szövetségei, a mennyiben ezen egyességgel ellenkeznének, teljesen megsemmisíttetnek, kivéve a szent széket és a papa személyét, valamint Ferdinánd szicziliai királyt, azonban a császár és Mátyás király közt régebben kötött s az apostoli szék által megerősített egyességek sérelme nélkül. — 2-szor. Egyik fél se tartson országában senkit a másik fél kárára, egymás alattvalóit közvetve vagy közvetlenül ne háborgassa, egymás jobbágyait igaz nroknak hódolni engedje s ha netalán ez ellen valaki kötelezve volna, ezen kötelezés ezennel érvényteleníttetik; a császárnak a szövetkezeltek részére adott levele, ha a király vagy emberei kezén van, visszaadalik. — 3-szor. Mihelyt a királynak a csehországi királyságra s a szent birodalmi választó fejedelemségre nézve az igtató levél a szokott alakban és a változtatandók változtatásávalakként mint a lengyel király első fiának kiadatott, kézbesíttetik, azonnal kivonja síkmezei hadait a császár birtokaiból s a szokott hódoló esküről tértetvényt ad a császárnak, ki öt legelső személyes összejövetelükkor az említett méltósá-