Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 6. kötet, Pótkötet a I. rész 1-7, és a II. rész 1-5. köteteihez az 1278-1526. évekből. (Sopron, 1943.)
DL számok - DL_3602
occidentem, terminant autem fluvius subfluens utrumque ex una parte, ex parte autem altera versus meridiem, circumdat via regia ducens" ex civitate nostra Soproniensi per promonthorium Leber sic dictum usque ad ipsum Wondorff. Ligna autem pro aedifício exstruendo, ubi requisiti fuerimus et quantum necessitas expostulaverít, nullatenus denegabimus ita tamen, ut sub maledictíone dívina prenominati fratres ordinis sancti Pauli primi eremitae pro nostra civitate Soproniensi specialiter preces et alia suffragia absolvere et offerre Deo omnípotenti sint obligati. Nos quoque magistratus (!) civium, judex et jurati cives civitatis Soproniensis ex (!) successores nostri etiam sub maledíctione divina praesens statútum nostrum et fundationem ex divina inspiratione sic factam nullatenus anihillare aut ad nihillum redigere possimus aut valeamus ita nimírum, ut quicunque talem anihillationem ex modernis collatoribus aut successoribus eorundem attentare vellet aut praesumeret, praeter quam quod incurrat maledictionem divinam, etiam quotíes id attentaverit, toties centum aureos ducatos sína ulla commiseratione deponere praefati ordinis fratribus sit obiigatus. In cujus rei testimonium praesentes nostras literas manus nostrae subscriptione, sigillique nostri authentici appositione roboratas praedíctis fratribus ordinis sancti Pauli primi eremitae dare et concedere duxímus. In libera nostra ac regia civitate Soproniensi, die decima quinta Julii, anno millesimo quadringentesimo octuagesimo secundo. Jelzése: 3602/1. (Lad. II. et B. fasc. 1. nr. 33.) Átírva a vasvári káptalan 1653. évi oklevelében. Ez átírást Sopron város kérésére Pálfy Pál nádorispán rendelte el a vasvári káptalannál annak a másolatnak alapján, amelyet ugyanebben az évben Griskerger Ferenc bánfalvi prior és Fodoróczy Péter rendi ügyész által bemutatott eredeti után készített el a vasvári káptalan, mint hiteles hely. Tekintettel arra, hogy az alapítólevél eredetije ma már nincs meg, egyedül és kizárólag ez átírás alapján szólhatunk a fentebb közölt oklevélszöveg hitelességéhez, amelyet — eltekintve az átiró hiteleshely helytelen kiolvasásaitól — három szó kivételével véleményem szerint hitelesnek fogadhatunk el. Ez a három szó pedig nem más, mint a nyomtatásban cursiv betűkkel szedett centum scilicet imperialibus kifejezés, mely vagy későbbi betoldás, tehát hamisítás, vagy pedig, ami valószínűbb, az eredetiben eredetileg centum scilicet denariis kifejezés állhatott, amelyet azután a bánfalvi rendház anyagi érdekeit túlságosan szivén viselő egyik pálos imperialibus szóval átjavított, mivel ugyancsak hamisítást követett el. A vasvári káptalan fentebbi átírása 3602/2. sz. jelzés alatt megvan egykorú egyszerű másolatban is. Maga az 1482. évi alapítólevél ezenkívül még
