Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 2. kötet, Végrendeletek, közgyűlési jegyzőkönyvek, polgárkönyvi feljegyzések és különféle számadások 1400-tól 1541-ig. (Sopron, 1931.)
Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ
gyűlési jegyzőkönyvek, amelyek visszatükrözik a város közönségének mindenkori ügyes-bajos gondjait. Ezeket a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakat azonban határozatoknak nem tekinthetjük, mert ahhoz szükséges volt, eltérőleg a mai gyakorlattól, a belső tanács hozzájárulása is, ami közvetlenül a tisztújitást követő tanácsülésben történt meg. így érthetjük meg aztán, hogy egy-egy kivánság évről-évre visszatér a közgyűlési jegyzőkönyvekben, mert a belső tanács annak teljesítését valamilyen okból szükségesnek nem tartotta és így ahhoz nem járulva hozzá, azt nem is hajtotta végre. A közgyűlési jegyzőkönyvek ismertetésénél az elmondottakon kívül még számos jelenségre hivatkozhatnánk, de ezekkel most nem kívánunk foglalkozni, mert sok dologban még nem látunk tisztán és mivel még számos adat vár közlésre, ezért az a reményünk, hogy tudásunk sok tekintetben még bővülni fog és ha nem hamarább, úgy a várostörténet megírásakor minden részletre kiterjeszthetjük a figyelmünket. A polgárkönyvi adatokból csak olyan keveset hozunk e kötetben, hogy már a szöveg közlésénél szükségesnek véltük a bővebb tájékoztatást és ez alkalommal legyen elég az arra való hivatkozás. A IV. részben a legrégebbi számadások, adó- és dézsmajegyzékek kerülnek kiadásra. Ezek különböző értékűek aszerint, hogy mire vonatkoznak és hogy töredékben avagy teljes egészükben maradtak-e fenn. Belső értékre nézve közülök magasan kiemelkedik a 8. sorszám alatt közölt adójegyzék, amely 1424 bői a külváros népességére nyújt felvilágosítást, míg a belvárosra nézve 1427-ből találunk hasonló tartalmú kimutatást a 15. sorszám alatt kiadott számadás 364—7. oldalain. Ezt a statisztikai szempontból rendkívül becses anyagot megkíséreltük feldolgozni és abban a meggyőződésben, hogy az említett adójegyzékek mindenegyes bekezdésében egy házat, vagy legalább házrészt kell feltételeznünk, ahol természetesen a tulajdonossal mások is együttlaktak, arra az eredményre jutunk, hogy 1424-ben a külváros 1. fertályában volt 76 ház v. házrész 119 adózó lakossal, ii ii 2. „ ,i 125 „ () 228 n it 3. „ ., 104 „ „ 148 „ 4. „ „ 136 „ „ 196 „ 1427-ben a belvárosban „ 73 „ 131 „ „ 1424/7-ben volt tehát összesen 514 „ „ 822