Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 7. kötet, Oklevelek, levelek és iratok 1521-től 1531-ig. (Sopron, 1929.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. Amikor évekkel ezelőtt ez oklevélközlés megindult, az volt a tervem, hogy csak a mohácsi vészig bezárólag fogom kiadni az okleveleket. Ezt a tervet most, hogy szerencsés körülmények folytán ebben a részében célhoz ért a vállalkozás, módosítani kellett, mert a mohácsi vész tulajdonképen csak képzeleti határ, hisz a valóságban az élet tovább haladt és közvetlenül a gyászosvégű csata utáni idők vannak oly jelentősek, mint az előtte lévő esztendők. Ez a megfontolás bírt arra, hogy néhány évvel túlhaladjam az eredetileg kitűzött határt. Leszámítva az Árpádok és az Anjouk korát, egyetlen más időszak iránt sem mutattak a korábbi kutatók olyan nagy érdeklődést a soproni városi levéltár anyagával szemben, mint épen e kötetben felölelt 11 évre található anyagra vonatkozólag. Ezt a fokozottabb figyelmet azonnal megértjük, ha meggondoljuk, hogy politikai szempontból ez a 11 év sorsdöntőnek mondható, azután pedig ez évekre esik a reformáció kezdete és a zsidók kiűzése. Ebben a három irányban gondos kutatások történtek és az elért eredményeket részben már közölték, részben pedig feldolgozták. Ennek tulajdonítható, hogy e kötetben kiadott 345 darab közül a legérdekesebbek közé számítható 45 oklevelet csak regestában hozom, számos oklevélnél pedig a jegyzetben utalok azoknak már megjelent tartalmi kivonataira. Ha ilyenformán e kötet anyagának értékes része erős megdézsmáláson ment is keresztül, azért nemcsak részletek, hanem lényeges darabok is rejtve maradtak a kutatók szemei elől, miként erről könnyen meg lehet győződni. Az Ausztriával való szorosabb kapcsolat, valamint a német nyelvnek a város belső életében való általános használata folytán az egész terjedelmében közölt 300 oklevélből stb. 167 a németnyelvű és 133 a latinnyelvű. II. Lajos királytól 63 darabot,