Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 6. kötet, Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. (Sopron, 1928.)

DL számok - DL_2499

eosdem superinde datarum íusticia mediante remittere et remitti facere vel saltem ex parte eorundem, qui indebite bona sua detinent, verum et rectum iudicium, debiteque satisfaccíonis complementum absque omni superflua dilacione exhibere et impendere debeant et teneantur, neque ipsum aliquibus iniuriis prosequantur; si non facerent, eundem auctoritate nostra protegere debeatis, secus non facturi. Presentibus perlectis exhibenti restítutis. Datum

1 in civitate nostra Budensi, sabbato proximo post festum beaté Lucie virginis et martiris, anno domini millesimo quingentesimo decimo. Jelzése: Dl. 2499. (Lad. XXXI et FF. fasc. 3. nr. 106.) 1515-ből származó egyszerű másolat ívrétalakú papirosfüzet 8—9. oldalán az oklevél élén e rövid tartalmi kivonattal: Regia commissio ad egregium et strenuum dominum Georgium Terniko, ut quidam presbiter Lucas aput dominos Sempronienses hereditatem in se a predecessoribus provolutam et condescensam obiinere debeat. A fenti füzet 10.—11. oldalán megtalálható ennek az oklevélnek a a másoló kezétől származó németnyelvű fordítása is, mely módfelett tanulságos bizonyságát adja annak az általam már több ízben hangoztatott ténynek, hogy Sopronban a köznép legalább két nyelven beszélt, nevezetesen magyarul és németül, míg a magasabb iskolázottsággal bírók ezenkívül a latin nyelvet is folyékonyan bírták. U. i. a német fordítás egyes kifejezései mellett a lapszélen három esetben megjegyzés található, melyek a német szöveg értelmét egy esetben magyarul és latinul, két esetben pedig csak latinul magyarázzák, helyesebben a kifejezni kivánt gondolatot szabatosabb formában adják. így a német fordítás : auf in geuallen szavai mellett e magyarázat van : essent condescense és Reay falott volna, míg топ nit wais aus was vrsachen mellett ez olvasható : nescitur quo spiritu ducti, végül a szövegben utóbb kitörölt erwegt szó mellé az azonos jelentésű latin moti szó van írva. Nem tudom eldönteni, hogy a keltezés éve és a helye vájjon helyes-e, mert bizonyos, hogy II. Ulászló ez időben Magyarbródon

2 tartózkodott és nem Budán és így legfeljebb az oklevél az ő nevében lett kiadva, de tulajdonképen a távollétében intézkedő kir. helytartótól származik, másrészt e füzetben, mely több oklevél másolatát tartalmazza, néhány oklevél keltezési éve tévesen van lemásolva és esetleg a jelen esetben is ez megismétlődhetett. Azt, hogy a német fordításban Borbála napja áll a latin másolat keltezésében olvasható Luca nap helyett, közönséges elirásnak tartom. 1 utána Bude áthúzva. 2 Ráth : A magyar királyok hadjáratai stb. 270—1. 1.