Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 5. kötet, Oklevelek és levelek 1460-tól 1481-ig. (Sopron, 1926.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. Alig van korszak hazánk történetében, amely behatóbban lenne megtárgyalva, mint Mátyás király uralkodásának ideje és mégis sok részletkérdés vár még felderítésre. Az a meggyőződésem, hogy a jelen kötetben 22 évről közölt 465 drb, oklevél sok tekintetben viszi előbbre eddigi tudásunkat és főleg III. Frigyes német császárhoz való viszonya Mátyás királynak, valamint a határszéli események nyernek többoldalú megvilágítást. Eltekintve az oklevelek beszédes bizonyságaitól, már ez oklevéltár anyagelosztásából is értékes következtetéseket vonhatunk, így pl. míg az oklevéltáram II—IV. köteteiben az osztrák alattvalókkal való levelezés nagy helyet foglalt el, addig a mostaniban e levelezés 1466 közepétől jóformán teljesen kimarad. Arra gondolni, hogy e levelek esetleg elvesztek volna éppen az említett évtől kezdve, egyáltalán nem lehet, viszont valami okának kell lenni, hogy a levélbeli érintkezés miért szűnt meg ? Miután azt sem lehet feltételezni, hogy a kereskedelmi összeköttetés megszakadt volna Sopron város és Ausztria között, a magam részéről abban látom e jelenség magyarázatát, hogy az állandó feszült viszony miatt megszűnt a bizalom a két ország kereskedői között és ez maga után vonta a hitel kizárását. Az adás-vevés készpénzfizetés avagy azonnali árú-csere mellett történt és így az adósságok behajtását kérő levelezésre egyáltalában nem volt szükség s valóban el is maradtak. Ennek viszont az a következménye, hogy a latinnyelvű levelek száma az előző kötethez képest emelkedik, mert a 465 darabból — leszámítva a 22 oklevelet, mely már másutt látott napvilágot és így csak regestát közlök róluk — 129 a latínnyelvű és 314 a németnyelvű. Mátyás királytól 78 oklevél származik, köztük 17 drb. németnyelvű, míg III. Frigyes császártól már csak 17 darabot hozhatok. A jelen kötetben felölelt időszak története rendkívüli vál-