Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 4. kötet, Oklevelek és levelek 1453-tól 1459-ig. (Sopron, 1925.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

egy-két részlet a sok adat közül, melyek szétszórtan feltalálhatók e kötetben. Mélységes vallásosságról tesz bizonyságot a különféle ájtatos társulatoknak, mint a Krisztus-teste, Nagyboldogasszony és Sz. Lélek társulatoknak fennállása, miután ezeket épen a bensőséges hitélet gyakorlásának vágya hozta létre (63., 90., 94., 119. sz. oki.). Régi misealapítványok gyarapításán és újaknak alapításán kívül a soproni polgárság vallásos érzületének jeléül szolgál Ledrer Imre özvegyének az a kegyes alapítványa is, amelyben arról gondoskodott, hogy a haldoklóhoz menő és az Űr testét vivő papot mindenkor három ministráns fiú kísérje karingben, égő gyertyával és énekkel (187. sz. oki.), Puhel Péter oltáros pap pedig végrendeletében évi járadékot biztosított a soproni iskolamesternek abból a célból, hogy az a vasár- és ünnepnapokon az Űrfelmutatás alatt „Jesus Christus, nostra salus", az áldás után „Haec est dies", míg hétköznapokon „Oh sacrum convivium" és „Recordare vírgo mater" kezdetű énekeket énekelje a Sz, Mihály templomban a szent mise alatt (312. sz. oki.). Noha egy-két oklevél, illetve magánlevél kivételével a többi mind soproni vonatkozású, a dolog természetéből következik, hogy Sopron város közvetlen környékére nézve, miként az előző kötetekben, úgy a mostaniban is számos értékes adalékot találhatunk, Alsó-Ausztriának főleg a keleti, tehát a magyar határ felé eső része városaival és falvaival, úgyszintén családjaival gyakran szerepel az egyes levelekben, hisz e levelek jelentékeny százaléka egyenesen erről a területről származik, A németnyelvű levelek nagy többsége a nagyobbrészt rossz latinságú latinnyelvűek felett elsősorban ebben leli a magyarázatát, Alsó-Ausztrián kívül Sopronvármegye területét érintő forrásanyag gazdagságára kell még rámutatnunk, A vármegye fontosabb várai és helyiségei mind szerepelnek, Macskakő és Sopronkertes várak felépítését innen tudjuk meg. Hogy Csepregben a huszita mozgalmakkal kapcsolatban hazai történelmünkben eddig kevésbbé ismert egyik csapatvezér: Nankenreuter Nabugodonozor, ki előbbNagyszombat tájékán működött, Dévény alatt átkelve a Dunán befészkelte magát 1454-ben és az egész vidéket innen rettegésben tartotta és hogy megfékezésére maga Hunyadi János személyesen szállt síkra (79—84,, 88, sz. oki.), majd három évvel később 1457-ben a csehek Csepreget ismét hatalmukba kerítették, ha rövid időre is (224., 255., 263. sz. oki.), mindez teljesen új részlet. Ha Capistranói Sz. János soproni időzéséről nem is tudunk