Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 4. kötet, Oklevelek és levelek 1453-tól 1459-ig. (Sopron, 1925.)

Tartalomjegyzék - 147.

chömen ist. Die herren weren ain tag haben chürzlich, was daselbs wetracht wird, wellen wier ewch lassen wissen. Von Rab, an Sannd Sixten tag, anno domini M ° etc. LVI

t0

. Augustinus, von Gots genaden bisschoff vnd graff zw Rab. Kívül: Dem ersamen vnd weysen Gylig Eylingsgrab, rat vnd purger zw ödenburg, vnserem gueten frewnd. Jelzése: Dl. 1446. (Lad. J. fasc. 3. nr. 148.) Papiros, vízjegye: körben üllő, zárlatán vörös viaszba nyomott nyolcszögletű gyűrűspecsét töredékével. A körírat nem olvasható, a háromszögű paizsban csak a stilizált növekvő sas látható, 147. 1456. Rada, aug. 20. Pál püspök Ainweig Lénárd soproni polgármestert és Körmendi András tanácsost felszólítja, hogy Frieshaimer Péternek anyósával szemben felesége után jogosan fennálló pénzkövetelését és a megígért hozományt bírói úton Ítéljék meg. Egregii et circumspecti viri, fratres nostri sincere dilecti! Iam transacto anno domina Barbara, contoralís Herhardi, concivissa vestra per relígiosum virum dominum fratrem Petrum, abbatem Zaladíensem nobis instanter supplicavít, uti sibi per nostras litteras iuvaremus pro movenda ius suum aput iudícem et iuratos cives civitatis Albensis ad recuperandam porcionem suam de domo et eius porcione in dicta civitate Albensi habita per nos eis data a Mathía fratre suo, unde valeret dotalícía filíe sue Katherine, contoralís Petri Frieshaimar ipsis expedire et satisfacere et vos a fideiussoria caucione exonerare et liberare. Tandem ipsa domina Barbara simulcum dominó abbate coram nobis personaliter constituti nobis personaliter promisit, ut si recuperare poterit dictam suam porcionem, sine dubio dictum Petrum et filiam suam omnino contentabit et vos et nos ab ampliorí ínquíetacíone omnino liberabit. Cui litteras nostras ad ípsam cívitatem Albensem dedimus, vigore quarum litterarum nostrarum dictam suam porcionem a prefato Mathia fratre suo ordine iuris extorsit et recuperavít, ex quaquidem porcione pecunie, uti iam intelleximus, eosdem Petrum et Katherinam minimé contentavit, ymmo michí omnino de ipsa pecunia dedit