Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 3. kötet, Oklevelek és levelek 1430-tól 1452-ig. (Sopron, 1924.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

városától egy dénárt sem kapott, mert a városnak Erzsébet királyné, utóbb IV. Frigyes német királynak kellett ez adóját megfizetni és így az özvegy, majd jogutódja: az édesatyja, mint gyengébb fél a rövidebbet húzta. Ez az eset jellemző példa arra nézve, hogy abban az időben mily sok kockázattal járt a pénzkölcsönzés, mert annak a teljes elvesztésével is számolni kellett. Bíráskodás tekintetében Sopron a nyugati széleken vezető szerepet vitt. Ez irányú hatáskörét csak most látjuk világosan. Csepreg, Rohonc, Kőszeg, Szombathely és Sárvár, másként Sziget kivétel nélkül leányvárosai voltak Sopronnak a jog szempontjából és miután e kisebb városok alá folytatólagosan még számos kiváltságolt község tartozott, ezen az alapon az igazságszolgáltatásban a soproni jog befolyása aránylag nagy területen érvényesült (407, sz. oki.). így pl. Doroszló és Vép községek lakosai peres ügyeiket első fokon Kőszeg, másodfokon pedig Sopron város bírói székéhez fellebbezték (175,, 181. sz. oki.). Vannak adataink, hogy Kismartonban is a soproni jognak igen nagy befolyása volt és noha olyan szoros kapcsolatba, mint a leányvárosok, Kismarton nem lépett Sopronnal, mégis a soproni birói szék véleményét minden olyan esetben kikérték, ahol ők kétségben voltak, vagyis a függési viszony enyhébb formában itt is szintén fennállott (180. sz. oki.). Nem szorul bővebb magyarázatra annak a körülménynek hangsúlyozása, hogy Sopronnak említett irányadó befolyása a bíráskodás terén túl az ipar és kereske.delem, általában a művelődés minden ágában is érvényesült, vagyis Sopron valóságos kultúrgócpont volt, még pedig a műveltség legmagasabb fokán álló Dunántúl legnyugotibb részén és mint ilyennek nagy érdemei vannak. A zsidókra nézve e kötet is, miként már az előzők, több, eddig ismeretlen adatot tartalmaz. Nem tennők szóvá ezt a körülményi, ha történetesen nem épen ez a kérdés lenne Sopron középkori múltjából a többihez viszonyítva a legbehatóbban megtárgyalva. 1 Hogy mégis ennyi újabb vonatkozást sikerült feltalálnunk, ez csak azt bizonyítja, hogy a részletkutatás sohasem lehet teljes a legjobb akarat mellett sem. Emlékirata révén a hazai történetírásunkban nagyon ismeretes Kottáner Ilonára vonatkozólag a jelen műben közöljük teljes egészében azt a két levelet, melyek tanúsága szerint Ilona asszony tulajdonképen Székeles Péter soproni polgármester öz1 L. erre vonatkozólag Kohn: A zsidók története Magyarországon I. kötet és Pollák: A zsidók története Sopronban c. műveket.