Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 3. kötet, Oklevelek és levelek 1430-tól 1452-ig. (Sopron, 1924.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

D A kor, melyből ez iratok származnak, politikai szempontból annyira változatos folyamatot tüntet fel, hogy a külÖmböző kérdések megfejtése részint az adatok elégtelensége, részint azok ellentétes felfogása miatt igen gyakran nehéz feladat elé állították ez időszakkal foglalkozó történetírókat. Nem becsüljük túl a jelen kötetben közzétett íratok jelentőségét, amidőn elsősorban is a figyelmet felhívjuk arra a számos politikai vonatkozású adalékra, melyek e kötet okleveleiben és levelezéseiben fellelhetők és amelyek közül egyik-másik adat, mint pl. Eckenfelder Liebhart pozsonyi városi jegyző levelében foglaltak a helyi jelentőség határait túllépve egyenesen országos érdekűek (354. sz. oki.). Sopron város szempontjából a legfontosabb esemény ebben az időben az elzálogosítása volt 1441 febr. 25-én, melynek kihatásai sok tekintetben igen mélyrehatóak, mégis ezúttal nem foglalkozhatunk csak vázlatosan sem ezzel a módfelett lényeges körülménnyel, — noha számos jelentős adatra hívatkozhatnók már jelenleg is, — mert ennek az életbevágó eseménynek és vele kapcsolatos kérdéseknek részletesebb áttekintését arra az időre tartjuk fenn magunknak, amidőn Sopron visszaváltásáig bezárólag a városi levéltár még hátralevő igen gazdag anyagát is közrebocsátottuk. A csekély kivétellel soproni vonatkozású iratok Sopron város belső életére nézve is gazdag forrásanyagot nyújtanak. Ebben az időben szerzi meg a város Zsigmond király adománya révén Kópházát és ezzel Sopron birtokszerző törekvései teljes kielégülést nyerve befejeződnek (5, 6, 9, 12. sz. oki.). Míg IV. Béla uralkodása elején a vár védelme alatt meghúzódó soproni lakosság csak néhány káposztásföldet mondhatott a sajátjának, addig utódaik nem egészen két évszázad múlva okos körültekintéssel és SZÍVÓS következetességgel körülbelül 39000 katasztrális hold nagyságú birtok tulajdonosai voltak és ennek a jelentékeny területnek értékét még csak növelte az arányos felosztása szőlőkre, szántóföldekre, rétekre, legelőkre, erdőségre és vizi területre. Kétségtelen, hogy Sopron városának anyagi jóléte elsősorban az ingatlanain nyugodott, melyet virágzó iparával és széleskörű kereskedelmével oly magas fokra hatványozott, hogy e tekintetben Magyarországon csak néhány város versenyezhetett vele. 1451-ben Sopron előnyös feltételek mellett megvásárolhatta volna Czirákyaktól a határos Cinfalut, melyet abban az időben Peresznyének hívtak (370. sz. oki.), azonban a város ezt a ked-