Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 2. kötet, Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. (Sopron, 1923.)
Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ.
a két ország közti kereskedelem, amelynek az egész Dunántúlra nézve Sopron városa volt a legfontosabb gócpontja a magyarországi részen. Elég bizonyságul szolgálhat e tekintetben épen a jelen kötetben található gazdag missilis anyag, mely egyúttal igazolhatja azt is, hogy Magyarországon, annak főleg nyugati határszélén oly nagyon elterjedt német nyelv használata az oklevelek és missilis-ekben e vidék fokozatos elnémetesedésén kívül külföldi, elsősorban osztrák hatásra vezethető vissza, mely a kereskedelmi érintkezés alapján fejlődött ki. De nemcsak a magyarországi városok, mint Sopronon kívül Pozsony, Nagyszombat és Buda, valamint kisebb-nagyobb helységek, mint Kismarton, Kőszeg, Rohonc, Borbolya, Márcfalva stb. használják a német nyelvet, hanem egyházi és világi főurak, sőt köznemesek is, mint a Kanizsai és Fraknói grófok, Berzeviczi Péter kir. tárnokmester, Bazini Miklós gróf, János győri püspök, Kőszegi János győri kanonok és kismartoni plébános, Cziráky Tamás, Bakony György budai és Váthí László kőszegi várnagyok stb. Ezzel szemben érdemes felemlíteni, hogy Zsigmond királynak e kötetben közzétett 89 drb. oklevele kivétel nélkül latin, ellenben feleségének, Borbála királynőnek latinon kívül vannak már németnyelvű oklevelei is. Az elmondottak alapján egy soproni kereskedő polgárnak, ha érvényesülni akart, három nyelven kellett beszélni: latinul a hivatalos érintkezésben, németül a kereskedelmi összeköttetéseiben nyugat felé és végül magyarul az árúinak a magyar köznemesség és jobbágyság közti eladása, szarvasmarha, ló és gabonának pedig — melyeket viszont Ausztriába továbbított — a vétele céljából. Kétségtelen, hogy a magyar nyelv játszotta a legfontosabb szerepet, hisz az ország lakossága inkább és túlnyomóbb részében volt akkor magyar, mint napjainkban, annál szomorúbb tehát, hogy maga a nyelv oly bántó mellőzésben részesült még hosszú ideig irott emlékeinkben. A közölt oklevelek és missilisek tartalmi szempontból igen változatosak és néhány darab kivételével mindegyik soproni vonatkozású. Zsigmond királynak párisi oklevele (125. sz. oki.), Bogáthy Andrásnak pedig konstanzi két levele (148. és 165. sz. oki.) érdekes adalékot nyújtanak a konstanzi zsinat történetéhez. Nándorfehérvárnak benépesítése iparosokkal és egyéb lakossággal annyiban érdemel figyelmet, mert régi nagyságunkra emlékeztet (401. sz. oki.) Bosznia elleni hadjárat és az eretnek husziták leverésére kifejtett nagy erőfeszítések céljára Sopron
