Nagy Imre–Deák Farkas–Nagy Gyula: Hazai oklevéltár 1234-1536. (Budapest, 1879.)

Jakab fia Miklós végrendelete, melyben összes ingóságairól, fekvő birtokairól, s a saját temetése szertartásairól részletesen intézkedik. Visegrádon, l36á. Anno domini M°. ccc. lx. quarto ego Nicolaus filius Jacobi tale facio testamentum: Inprimis eligo sepeliri in claustro beate virginis de strigonio apud fratres Minores, et portabunt cum funere meo tres equos videlicet peg coloris et Bohhar*) coloris, et alinin equuin quem equito contiuue. item duos ciphos et in duabus lucernis xx florenos, Item arma mea et indumenta. Item filie mee pecuniam redempcionis ville paznan et duarum vinearum, Omnes possessiones inuentas reliquo Stephano fratri meo et posteritatibus suis Jure perpetuo, Ita quod nullus habét loqui de possessionibus nostris nisi Stephanus fráter meus. Item omnia lectisternia et indumenta muliebria et purpura et tapecia et *) A t. közlő így olvassa e szót, szerintünk azonban nem B o h b a r. hanem R o h z a r volna a helyes olvasás. Volt alkalmunk ezen érdekes okirat eredetijét láthatni és olvashatni, s meg kell vallanunk, az egész oly rosszul van írva, különösen a vitás szó betűi oly bizonytalanok, hogy csupán a durván elmázolt vonásokat tekintve mind a kétféle olvasás lehetséges, helyesnek azonban csak a r o h-z a r-t tarthatjuk. Ismételjük, az írás oly rossz, hogy az egyes betűk alakja jó formán tekintetbe sem jöhet. B o h h a r-nak véve a szót, keressük értelmét: talán a b o g á r-ban volna föllelhető ; de képzelhető-e, hogy János mesler, akinek magyaros latínsága tős-gyökeres magyar emberre vall, vagy akárki is, kemény torok hangot, c/t-át — mert a kettős hh nem jelölhetne egyebet, — hallott és írt volna a bogár lágy 17-je helyett ? Ezzel a magyarázattal tehát a b o h h a r meg nem állhat, más valami értelmes szót pedig alig ha lehetne fölfedezni benne. Ellenben r o hz a r egészen világos előttünk: épen olyan összetétel mint a z u g-z a r vagy z u k-z a a r (szög-szár); „e q u u s z u k-z a a r c o 1 o ri s

u nemcsak egyszer foruúl elé az oklevelekben, s valamint van külön magában „z u k c o 1 o r i s", épen úgy akad a zaar hozzátétele nélkül „equus roli coloris" is. mint pl. alább egy 1100. évi végrendeletben olvasható. Már hogy a roli szín miféle szín volt, annak fejtegetésébe nem bocsátkozunk, tény, hogy a szó létezett, s ez, azt tartjuk, elég erősség arra, hogy az erőltetett b o li h a r ellen a r o h z a r megállhasson. Szerk.