Nagy Imre–Deák Farkas–Nagy Gyula: Hazai oklevéltár 1234-1536. (Budapest, 1879.)
Vesperimis, Comes Maghinardus de Acquilucia, Ooraes Martinus de sancto Martino, Comes schenella de Tarvisio, dominus Matheus de coregia, dominus Castellanus de Caffaris, dominus Wylielmus Vicedominus, dominus Bonaventurinus de Arthelardis , dominus Arnaldns de saviolla milites Mautuani —, dominus Occatus de Padua, dominus Raymundus de Tarvisio etalii testes quam plures. Actum est hoc apud Álltain Civitatém in ecclesia Beate virginis Marié. Milesimo ducentesimo trigesimo quarto Indictione VII. die dominico quarto decimo Intrante Maio Ego Zanebonus de Louado a dominó factus Regius Nótárius interfui et Rogatus scripsi. A modenai állami levéltárból (Arcbivio Ducale Secreto, Casa Ducale) Cesare Foucard másolata *) után közli: F r a k n ó i Vilmos. 3 IX. Gergely pápa a cisterciek kedhelyi apátságát a szent szék ótalmába veszi, s javaiban megerősíti. 1236. május 26. Gregorius episcopus seruus seruorum dei Dilectis filys Abbati et Conuentui de Monté sancte marié Cisterciensis ordinis Jeuriensis diocesis. salutem et apostolicam benediccionem. Cum a nobis petitur quod iustum est et honestum tam uigor equitatis quam ordo exigit racionis ut id per sollicitudinem officy nostri ad debitum perducatur effectum. Eapropter dilecti in domino íily uestris iustis postulacionibus grato concurrentes assensu. personas uestras et locum in quo diuino estis obsequio mancipati cum omnibus bonisque impresenciarum racionabiliter possidet aut in futurum iustis módis prestante domino poterit adipisci sub beati petri et nostra proteccione suscipimus. Specialiter autem terras redditus possessiones ac alia bona uestra sicut ea iuste ac pacifice possidetis nobis et per nos monasterio uestro auctoritate apostolica confirmamus et presentis scripti patrocinio cominunimus. Nulli ergo omnino hominum liceat lianc paginam nostre proteccionis et confirmacionis in*) Sajnálnunk kell, liogy a másolatban, kivált a neveknél, bibák mutatkoznak, melyeknek önkényes kijavításába azonban nem bocsátkozhattunk, mivel nem tudhatjuk, vájjon a másolótól erednek-e, vagy egy már régebben megrontott forrásból, a melyre valószínűleg az eredeti okirat nem létében szorult. Szerk.
