Nagy Imre: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VIII. (Budapest, 1891.)

II. Béla király az aradi káptalannak több pusztát és egyebei. között Gyarak falut adományozza, sezek egy részének határait is felsorolja. 1132 körül. Procuratorcapituli Orodiensis quoddam privilégium domini Bele secundi olim libri, anno domini Millesimo et prediorum dicte ecclesie Orodiensis per eundem dominum Belam regem eidem ecclesie Orodiensis collatarum expresse continebantur in quo quidem privilegio ipsi reperte fuissent, una videlicet de eisdem inter villás castri eiusdem ecclesie per metas protenditur; alia autem villa Gyarak in orientali parte babét metam iuxta Morusium cum villa Oda... et sic campum meridiem vertitur et habét cum versus occidentem vertitur et habét cum villa Orodiensis castri nomine Novak; tercia vero in castro Orodiensi sunt quindecim mansiones. Zsigmond királynak 1392-ben kelt ítéletéből, melynek eredetije az orsz. ltárban őriztetik, dipl. oszt. |_9,450. Kár hogy Zsigmond király ezen ítélete több helyen szakadozott állapotban van meg, s liogy abból II. Béla királynak amúgy is kivonatban foglalt adománylevelét hiányosan közölhetjük; de még is elég az arra, hogy abból megállapíthassuk, hogy II. Béla király volt az, ki a káptalant terjedelmes javakkal látta el, s talán az 1132-ki híres aradi országgyűlés emlékére alapította is. Történeti kútfőink és oklevéltáraink Imre királynak 1197-ki oklevelét említik mint legrégibb adatot, melyben a káptalan birtokaiban megerősíttetik. Vesd össze Jerney János magyarországi káptalanok és conventek története. Történelmi Tár. II. köt. 35. lap. Alább 1197-ből közlünk Imre királytól egy oklevelet, mely az aradi káptalan egyik birtokára vonatkozik; valamint Wenzel is közöl egy másikat Arpk. Új Okmánytár I. 85. 1. mit már Fejér Gy. is közzé tett Cod. Dipl. VII. 4. 68. 1. Imre királynak «in forma quaterni seu libri» kiállított átiratából, 1. Fejér Gy. i. m. VIII. 6. 137. 1. A fönt közölt oklevélben a «libri» szó, egyik kiszakadt hely után szintén olvasható.