Nagy Imre: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VIII. (Budapest, 1891.)

cambio, oriri contingeret quescionem, et si qua parcium de predicto concambio resiliret, parti adverse centum marcas pro pena solvere teneatur. Et hoc quidem concambium processit ex permissione magistri Chaak comitis de Orbaz et magistri Nicolai comitis de Kemluk, qui magister Nicolaus assistens persona! iter, renunciavit parti sue quam habebat in terris quas dominus banus dedit in concambio supradictis. Hoc eciam in presenti contractu subiunxerunt, quod si quando gracia regalis ad pietatem inclinata indigna co a filiis Stephani revocaretur et possessiones eorum redderet ipsis, predictum concambium eo facto esse deberet revocatum, ita scilicet, quod filii Baboneg predicti, redditis domino bano centum viginti marcis, terram eorum hereditariam iure pristino rehabebunt et ad d(ominum) banum terrarum datarum per eum in concambio possessio revertetur. In cuius rei testimonium presentes ad instanciam parcium contulimus, sigilli nostri munimine roboratas. Dátum quarta feria post festum sancti Stephani regis, anno ab incarnacione domini Millesimo ducentesimo sexagesimo sexto. I. Lajos királynak Visegrádon, 1382. jun. 29-én kelt átiratából, mely szerint a föntebbi, valamint a 69. 70. 75. és 84. sz. a. okleveleket átirás végett Szécsi Miklós országbiró mutatta fel «in factis quorumdam possessionariorum iurium ad castrum Zeryn vocatum pertinencium, subiungens, ut dictas literas magister Paulus de eadem Zeryn a magistro Jobanne filio Oliverii iuridice rebabuisset, et eas dictus magister Johannes sibi tamquam ad manum communem prefato Paulo assignasset restituendas» I. Lajos király ezen átiratát a herczeg Batthyány cs. körmendi ltárában őrzik. 86. Lörincz kir. f'Öétekfogó és soproni ispán, s Farkas kir. alkanczellár és fehérvári prépost mint a király által kiküldött bírák elrendelik, hogy Chunejia Joan, Bukech nevű birtok egy harmadát mint ösi örökrészét, a megállapítanálj becsárért Jáki Mykétöl, ki azt Bertalan fiától Miklóstól megvette, kiválthatja. Zolun, 1267 körül, Pünkösd tizenötödik napját követő szombaton. Nos Laurencius magister dapiferorum domini regis, comes Supruniensis, magister F(arkasius) prepositus Albensis, aule do-