Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VII. (Budapest, 1880.)

Károly király Miklós mesternek, Mikod Ián fiának, különösen azért, hogy öt első erdélyi útja alkalmával az általa hírt Egregy helységben királyi módra megvendégelte, kiváltságot ad arra, hogy Egregyen maga és maradéka a sóval s más árúkkal megrakott szekerektől, az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. 1310. dec. 8. Karolus dei gracia. Vngarie. Dalraacie. Croacie. Rame. Seruie. Gallicie. Lodomerie. Curaanie. Bulgarieque Rex. Vniuersis christi fidelibus, tam presentibus quam futuris, presens scriptum inspecturis, salutem in omnium saluatore. Licet Regia pietas, mamim munificam debeat porrigere vniuersis, illos tamen quorum experta probitas laudata est, in prosperis, et in aduersis prosequi debet munificencia largiori, ut alv eorum exemplis inuitati, ad fidelitatis opera forcius accendantur. Proinde ad vniuersorum, tam presencium quam futurorum noticiam harum serie volumus peruenire. quod nos cousideratis fidelitatibus magistri Nycolai fily Mykud bani, dilecti et fidelis nostri, et specialiter quas nobis in primo introitu nostro seu accessu in partes Transiluanas in villa sua Egreeg uocata, cum omni feruore f(idelitatis) laudabiliter exhibuit et deuote. et hospitálitatem nobis in ipsa villa sua Egreeg, honorifice prout nostre Regie congruit maiestati inpendit, ad iustauciam, et peticionem eiusdem magistri Nycolai et consauguineorum suorum, de consilio et consensu archiepiscoporum, et baronum nostrorum, Hanc gráciám eidem duximus facieudam specialem, et admisimus atque concessimus, ut de singulis curribus plenis, sales, et alia mercimonia ferentibus, et alys, per ipsam villám Egreeg transeuntibus, de quibus, iuxta concessionem antiquorum Regum Vngarie, predecessorum nostrorum, felicium recordacionum, vnus denarius iu dicta villa Egreeg pro tributo dari consueuit et persolui, de cetero duo denary pro tempore currentes, pro ipso tributo, dicto magistro Nycolao domino ipsius terre Egreeg, et suis heredibus, dari debeaut et persolui. In cuius rei memóriám, perpetuamque firmitatem, presentes concessimus litteras duplicis Sigilli nostri