Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VII. (Budapest, 1880.)

ncis ac cumduohns seruis videlicet Berzete et poldras quos ad culturam earundera vinearum constituit pro octaginta raarcis vendidisse ad quas possessiones uidéndas misimus Zemd sacerdotem canonicum et sociura nostrum ut inspiceret et circuiret ipsas possessiones et uideret contradictores inuicinis et comraetaneis et circiundo (igv) nobis in litteris notando, asportaret. qui ad nos rediens dixit quod idem Ach

a lilins pous

a ex permissione vicinoru

m et cornmetaneorum suorum predicto Isep vendidisset uel fiivs suis ipsas pőssessfőilés in perpetuo possidendas quarum nomina liec sunt. In territorio Cheryg decem iugera vinearum, Item centum et septuaginta tria iugera terrarura in fimatis et in canpestris. Item siluas in tribus locis ad nonaginta iugera terrarum. Item in fluuio (igy) Gyog ad quatuor decim iugera terrarum de feneto. Qui scilicet Acha filius pousa ipsas octaginta marcas cum denarys stateralibus coram nobis ])lene recepit a predicto Isep memorato. IIoc adiecto quod si quis processu temporis ipsum Isep uel filios suos racione ipsius possessionis molestaret sen attentaret idem acha filius pousa expedire tenetur proprys laboribus et expensis uel tenetur tantura soluere de possessione sua. In cuius rey memóriára et perpetuam firraitatem ad instanciam parcium concessimus litteras nostras sub sigillo nostro munimine roboratas Dátum anno gracie M° cc° xx° octauo Micaele préposito Martino Cantore, alio Martino custode. Mathia decano existentibus. Fehér selyemzsinóron függött pecsét nyomaival s A. B. C. D. E. cyrographummal; eredetije a verebi Yégh csalid Soprony vármegyei damonyai lban. Oklevéltárainkbau a székesfehérvári káptalan által előbb kiadott okiratot alig fogunk találni. Az Árpádkori Uj Okmánytár VI. kötete 510. 1. közöltetik- egy az 1232. évről, valamint Fejér : Codex Dipl. IV. I. 78. 1. és Hazai Okmt. III. 2.1. 1237. évről Mind a háromban Mihály prépostot találjuk megnevezve. Mindezt azért sorolom elé, mert a föntközölt oklevél írása és betűinek alakja miatt kételkedtem: vájjon az csakugyan 1228-ban kelt-e, s hogy az évszámban nincs-e hiba ? de maga a szerkezet, ugy azon körülmény, hogy az Árpádkori Uj Okmánytár VII. 377. lapján közölt okiratban 1258. évről Comes Johannes filius Isep de Beu említtetik, ki a fóntközölt oklevélben említett Isep fia volt, — az évszám helyes voltára nézve kétségemet eloszlatta, ezt mégis fönttartja azon körülmény, hogy az Árp. Uj okm. XI. köt. 209. 1. ugyan 1228. évről közölt okiratban, egészen más nevű prépost és columnalis kanonokok fordulnak elő. Nagy Imre.