Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius IV. (Győr, 1867.)

Slesiában érkezett és óránként magokra várják, az ötszázezer tallért lám készek az portán letenni, valamikor érette küldünk, ennél egyébbel nem jütt ezen dolgokkal. Öt avagy hat izben is januariustol fogva kültenek hozzánk, kiváltképpen port sollicitáltak, de mi csak egy marékkal sem küldtünk, hanem categorice még Kassán létünkben megizentük nekik az portán levő francziai, angliai és belgiomi oratoroknak, hoszszu irások által megírtuk igaz ratióit in mense May, hogy ezután mi hozzánk ne bizzanak, mert mi többé ö érettek fejedelemségünket és személyünket nem periclitáltatjuk és nemzetünknek halálokkal, vérek hullásával tovább őket nem ótalmazhatjuk, miért és micsoda okokért az mint iránk, szép seriessel mindeneket érteniek büvségesen adtunk, de csak az Slésiában levő hadak tisztviselői azt gondolták, mivel kapitány Quadt az angliai, dániai királyoktul, Belgiomi statusoktul velünk ez elmúlt esztendőkben tractált dolgokrul, és azokrul concludált conditióknak diplomáit hogy még ez esztendőben hozta meg, hogy mi acceptáljuk, és mingyárt ő érettek esmet az fegyverhez nyulunk, azt hiszik olylyan reménységtiil viseltettek, és azért sollicitálták nálunk az segétséget, kiben nyavalyások hogy igen megfogyatkoztak, az mi actáink világosan megbizonyították, mert senki azt igazán nem mondhatja felölönk, hogy mi semmi cselekedetiinkel csak jelét is Császárral ő fölségévcl való végezésünk ellen valamiben mutattunk volna etc. Noha az pénz az portán készen volt ez mai napig és bona consentia azt az 500 Ezer tallért fel is vehettük volna, mert csak tavai is költöttünk érettek annyit el, de hogy ellenünk való panaszolkodásra semmi materiájok ne lehessen, senkinek egy tallérokat sem vettük fel, ha azért (mikor ideje volt) nem adták, ezután annál inkább ne adják, vagyon hova költeniek; ebben vagyon az egész mostani állapot, nem bánjuk ha informálja érsek uramot ö kegyelmét kegyelmed, kívánjuk igen, küldené ö kegyelme meghitt emberét be, menne végére mindennek, és ha külemben találna, ne lenne semmi szónk ezután Igaz; de bizony igen bánjuk, hogy csak nyelvekre kapnak, és fáradtig szidalmaznak, gyaláznak bennünket, a mint mostanában is Palatinus uram cselekedett, Tassi Gáspártul az budai vezérnek küldte hoszszu