Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius III. (Győr, 1866.)

őlék, azolta (ha emlékezésem meg nem csal) volt tizenhárom­szor tracta a békeségrül. De mind azoknak micsoda haszna volt, kegyelmetek itíleti rajta. Az bizonyos, hogy az egész világ előtt szegény nemzetünket sok szóban és gyülölségben keverték, ezekkel az gyakor és ok nélkül való felindulások­kal. Ha ö felsége az erdéli fejedelem, a minthogy az kegyel­metek segítségével forgatja hadakozását, ugy az indulatokat is kegyelmetek jó tetszése nélkül nem kezdene, kétség nélkül hiszem, hogy csendesben maradna szegény hazánk. De ő fel­sége az igyefogyott, másunnan szaladott nyughatatlan embe­reknek informatióján is építi reménségét, és semmi helt nem ad jóakaróinak igaz intésinek. Az Töröknek is otthon annyi dolgai voltak és vannak most is, hogy ha mintegy erőltető sok ígéretekkel és reménségekkel reánk nem vonatnának, nagy szerencsének tartanák, hogy békével maradnának. De mivel a mi meglett, azt viszsza nem vonhatni, ke­gyelmetek azon legyen, hogy mennél hamarébb ez a nagy tüz megoltassék, mert ha fenn marad, félek, egész nemzetünknek iszanyu nagy romlásátul és utolsó veszedelmétül, ha az egész keresztyénségben levő hadakat reánk vonszuk. Magam felől kegyelmeteknek bizonyossan irom, hogy valamit elmémmel vagy tehetségemmel felérek, azon leszek, hogy a szent békesség újonnan felállassák. És szorgalmatoson törekedtem most is ő felségénél, a mi kegyelmes koronás ki­rályunknál hogy az kegyelmetek kívánsága szerént az indu­ciákat ő felsége megengedje, és ha a békesség végben vitet­hetik, méltó és illendő conditiókkal, attul ő felsége ne legyen idegen, sőt ismertesse meg az egész világgal, hogy a mikép­pen ő felsége ezekre az mostani nagy indulatokra semmi okot nem adott, ugy azoknak leszállításában is ha tisztességes és bátorságos módokkal lehet, semmi tartóztatást nem szerez. 0 Felsége azért az római császár és Magyar országi ki­rály, mint kegyelmes fejedelem, ex innata sua clementia az kegyelmetek kívánsága szerént justis et aequis conditionibus az Induciákra accedált. Azért kívántatik kegyelmetektül is, hogy ö Felségénél az erdélyi fejedelemmél méltó és illendő efficaciával azon törekedjék, hogy ő felsége is megkímélje ezt a szegény elromlott, elpusztult hazát, és jól előre nézvén, meg-

Next

/
Thumbnails
Contents