Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius II. (Győr, 1865.)
Bethlen Gábor levele Pázmán Péterhez, melyben a békesség szilárd megállapítását szivére köti. Nagy-Szombat, 1623. nov. 29. Illustrissime et Reuerendissime nobis honorande. Kegyelmed levelét az mult kedden hozták vala én kezemben, kire hogy mingyárt választ nem Írhattam, ne idegenségnek, hanem azoltátol fogva való sok oeeupatióknak, 's kiválképpen az Törökkel való veszekedésnek tulajdonítsa. Ez mostani ujjabb háborúságnak okairól, eredetiről tálára jobb, hogy semmitse irjak, hogysem elkezdjem s félben hagyjam, avvagy igaz rátióinak megirásával sokakat megbántsak. Egy szóval Uram, erről csak ezt Írhatom, hogy nem én akaratomból, annál inkább kévánságomból, hanem az nagy kéntelenségböl kelletett vala az fegyverhez nyúlnom, kin mennyit búsultam és kesergettem magamban, arról sem szükség irnom, mert tudom el sem hinné senki, mindezeknek igen könnyen obviálhat vala kegyelmetek, mert elég ideje volt hozzá, de látni való dolog, hogy az Ur Isten tovább akart mégis bűneinkért minnyájunkat sujtolni, de ezt is ebben hagyom, hanem térek az dologra. Hogy ez mostani fegyverfogáshoz kedvem nem volt, arra semmi ratiókkal való bizonyság nem szükség, mert res ipsa clocet, noha elég módom volt volna az hadakozás continuálásában, mellyet azok mondhatnak meg, a kik szemekkel láttak, ha igaz relátiót akarnak ő felsége előtt tenni, de hogy iszonyodtam az keresztyén vérontástol, azzal bizonyítottam meg, hogy mihelyt az ő fölsége kegyelmes resolutióját Palatinus uram Internuntiusi által vöttem, azon órában supersedeáltam minden hostilitástol, noha az ő felsége armadáját akkor hétfőn hajnalban kellett volna ex ultima resolutione invadálnunk, kiért az Törököktől nem kevés búsulást szenvedtem, azt kiáltván, hogy Nagy Szombat mellett való ellenséget is kezekből ki'vöttem, ezeket is im kiveszem, mely jelekből az Némettel való megegygyezésemet bizonyoson colligállyák, sok egyébb szók is löttenek, és az olta nagy boszuval voltanak, mert akárki mit beszéljen, de ez az bizony is hogy resolutus volt igen az egész had az sáncnak niegostrom30*
