Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius I. (Győr, 1865.)

Kiviil ugyanazon irás, csakhogy nagyobb betűkkel „Carta Osl, filij Osl Comitis, Rescriptum." — Iróhártya, hátlapon pecsét nyomai. — Az eredeti az Ostffyak levéltárában Ostfi-Asszonyfán. íme egyike azon első adatoknak arra, hogy az Osl'ok — kiktől a Viczayak származtak — mi módon jutottak a Viczayaknak nevet adó, Vicza helység birtokába. — Utóbb IV-ik Béla király azt még 5 ekényi földterülettel szaporitá, melyet 1238-ban kelt okmány szerint Béla király nevezett Osl gróf testvére Belydtöl származott fiuknak adományozott. (Az eredeti adománylevél a Viczayak levéltárában, közli Fejér Cod. Dipl. Tom. VII. 1. lap. 261.) Ezen 1238-ki okmány szerint az adomány tárgyát képező birtokon Belud gróf fiamak már lakházuk és templomuk volt, s igy bizonyosan az Osl gróf által Belud gróf fiainak átengedett s fenebb általam közlött okmány szerint a Vicza falubeli várjobbágyoktól, valamint Jaczától és Mogdtól vett földterület kéretett fel IV-ik Béla királytól Belud fiai által adományképen. Az okmányunkban megnevezett idősb Osl gróf, eddigelé okmányilag első kitudhatott őse a jelenleg is virágzó Viczay és Ostffy családoknak, ugy a már kihalt Kanisay családnak. Ugyanis Beludtól nevezett idősb Osl fiától a Viczayak, Belud testvérétől ifjabb Osl gróftól, illetőleg ennek Tamás fiától a Kanisayak, Osl fiától pedig az Ostífyak származnak. Érdekesek a Vicza falubeli várjobbágyok magyar hangzású nevei. — András, ez azon Farkas nevű várjobbágynak fia lehetett, kinek III-ik István király 1162-ben Viczán egy rétet és két malmot ajándékozott. (Lásd Fejér C. D. Tom. II. lap 164.) Az eladott földbirtokokkali határos helységek közt a keletről fekvő „Vodos" a mai Vados falu, „Kláry" alatt a mai Páli határ érthető, — délről jelenleg Beled határos Viczával; — Beled azonban még nem említtetik okmányunkban mint délről határos, hanem csak azon földterület, melyet Osl gróf Jacza- és Mogdtól vásárlott, s ez lesz azon Beled nevii puszta, mely későbben 1238-ban IV-ik Béla adománylevelében említtetik. Őseink pogány vallására emlékeztető „Stagnum Balvanus" alatt a mai kis Rába egyik ága értendő; a másik ág „Lusa" nevezet alatt volt ismeretes, mint ez egy XV-ik századbóli okmányban határozottan és világosan említtetik; — ezen Balvanus Fejérben is Cod. D. Tom. ül. Tom. 2. lap 332. egy 1233-ban kelt okmányban előfordul. Fortunád alatt a mai Mihályi- és Kisfaludtól nyugotra eső tér értendő; — a mai Kisfalud, régen Kázmér, 1240-ben Ferteudnek is hivatott. Lásd Fejér Cod. Dipl. Tom. IV. 1. lap 200—1. Ezen „Ferteud" emlittetik még a Nagymartonyi grófoknak adomá-