Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)
Gratiosissime domine. Bene eadem memineri poterit, hogy midőn múlt év őszén levelével magához hívott ad Albam regalem, mivel castellanatum castri Gywla nekem kívánta adni, sokféle dolgom miatt akkor nem mehettem, de megbízását elfogadva, nec inimicos curando, nec alia diversi disturbia, quamvis totam istam provinciám (imo dicam totam terram) plurimi ac diversi inimici eotunc obsederant, ac in circuitu liabebant, et circa festum elapsum, videlicet Epiphaniae domini veni ad castrum V ra e Ill ma e Dominationis et habitavi in castro Gywla usque festum Beati Georgii martiris subditoresque vero V ra e Ill ma e Dominationis me cum honore servaverunt. De sürgős dolgaim miatt ekkor haza kellvén mennem, egregius dominus Iohannes Nagh provisor castri Gywla 1 útiköltséget adott, azonban ö az elmúlt Peter-Pál napkor de Transsilvania me fecit invitare és velem újabb szerződést kötött usque annum integrum ; ám családi bajaim miatt kérem, mentsen fel tisztem alól, quod iam sunt quatuor integri anni, uti de laribus meis exivi et sub castro Wnyad V ra e Hl ma e Dominationis habitavi ibique V ra e Ill ma e Dominationi omnem pro posse meo servire curavi; etc. Ex castro Gywla die ac festő omnium sanctorum. Anno domini 1524. E V I D. Johannes Bekes castellanus castri Gywla fidelis servitor V I D (H. St. A. München. Br. Lit. 1065/16.) 1 Év elején még Németh János volt: Burggraf und Hofrichter zu Gvula. (Az őrgróf 1524 ápr. 30-i levele; Petrovics gyűjt. 3. köt. 13. 1. M. Tud. Akadémia.) ' 112. Gyula, 1524 november 18. A békési nemesek György brandenburgi őrgrófnak. Miután kívánságaik nem teljesültek és sérelmeik nem orvosoltattak, sőt idejött katonái fenyegetően léptek fel ellenök, újra intik Péter diák (Sadobrich) útján a jó egyezségre, hogy jelentését a «Congregatio nobilium comitatus de Bekes» november 28-ikára hirdetett ülésén megérthessék. Ex castro Ill ma e d. v. Gywla feria sexta ante festum Beate Helizabet vidue. Anno domini 1524. E I D V fideles servitores (H. St. A. München. Br. Lit. 1226/4.) Megjegyzés. Egyidejűleg a gyulai két várnagy értesíti György brandenburgi őrgrófot, hogy a békésmegyei nemesek Budára mentek panaszt tenni ellene. De mivel a király Ráckevén vadászott, a Tanács elé terjeszték panaszaikat. (Ugyanott.) E panaszok lényegéről egyébiránt Karácsonyi János bőven ír ; Békés vm. tört. 1. köt. 78—79. 1. 113. Gyula, 1524 november 19. Ahorn János György brandenburgi őrgrófnak. Gyula lakóinak panasza a terhes hármas adók miatt, mivel az uradalomnak, a királynak meg a vármegyének tartoznak fizetni. Durchláuchtiger Hochgeborner Fürst etc. Wiss E. F. G. wie die Gab, die E. G. itzo zustehen soll von den armen Leyten nocht niclit, mert igen panaszolkodnak, als neulich dieses Jahr die viij c florenos . . . über das wyderumben dem Konig fl. 1 d ij, der ander der vaarmegve d. Liij . . . Was antreffendt ist die Oxen, so man E. F. G. am jungsten gen Ofen geschickt