Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Megjegyzés. Fenti adományára Péter diák a maga, felesége, Apolonia (filia condam Petri de Kyrthews) meg a diák öt nővére javára az iktató parancsot Deés városában (1504 október 2-án) szerezte meg Szentgyörgyi és Bazini Péter erdélyi vajdától, melyet bemutatván az Aradi káptalannak, kiküldöttje a «homo regius» kíséretében Megyes határában az iktatást az előírt törvényes módon végrehajtotta — nullo penitus contradictore apparente ; a róla szóló oklevél kiadatván : per manus Magistri Martini de Gywla lectoris socii et concanonici capituli ecclesiae Orodiensis. (Dl. 21349.) Csakhogy Corvin János közben (1504 október 12-én) elhunyván, jószágára Gerdosich II. Ulászló királytól — 1506 március 2-án — új adománylevelet nyert, melynek alapján őt a Székesfehérvári konvent megbízottja beiktatta megyesi jószága birtokába. (Dl. 21541.) 59. Soklyó, 1505 március 10. Dudich András gyulai várnagy egyezsége Zaránd megye nemességével. Egyezség a Lökösháza körüli földek használata ügyében. A Gyula várában és Simándon őrzött foglyok és javak dolga. Az elkövetett károk jóváteendök. Frangepán Beatrix ellopott holmija felkeresendő és visszaadandó. 1505 feria secunda post dominicam Judica liora quasi quinta antemeridiana. Articuli concordiae inter Egregium Andreám Dwdych castellanum castri Gywla, familiarem Illustris dominae Beatricis relictae condam domini Iohannis Corvini ducis, necnon universitatem nobilium comitatus de Zarand in possessione Soklo facta. Item. In primis, quod,terra contemnosa inter possessionem Lewkewshaza et praedium Wereseghaz habita, ubi contentio orta est, aratoribus ex utraque parte libere arari permittitur. Ita, ut neutra partium aliquem aratorem terra in eadem perturbare audeat, et quod inter tempus messis seu maturitate bladorum, videlicet feria tertia post penthecostes atque fenum, homines probos et metarum terrae praemissae conscientiosos eligere, et cui ipsarum partium per eosdem terra ipsa demonstrata exstiterit, his proventus eiusdem in ea parte percipere in sempiternum debeat. Item. Quod universi homines captivi tam in Gywla, quam in Symand existentes scilicet cum universis rebus ablatis per eundem castellanum dominis de Bathor et de Losoncz, necnon nobilibus de Nadasd, ac si qui forent in nostrum, eliberentur et restituantur. Item. Quod universa nocumenta ipsi praescripti castellani cuipiam tam comitatensibus huius, quam Benedicto Hwzar et extra per ipsos comitatenses et dicti Benedicti Hwzar illata, quinto decimo die festi Pascae domini proxime affuturi, per duodecim electos partes aequali numero eligendos in Soklo medeantur, ubi partes contentiose per se aut per procuratorem suum interesse debeant, et quicquid per eosdem arbitratum fuerit, id ambae partes pro rato, grato atque accepto sub pena mille florenorum irrevocabiliter tenere et adimplere debeant et teneantur. Item. Quod res jobagionum dominae ducissae die hesterna direptae, si quae per homines comitatenses aut homines et jobagiones ipsius dominae ducissae reperiri poterint ubicumque, eidem restituantur. Item. Quod omnia praemissa partes annotatae sub pena solutionis dictorum mille florenorum inviolabiliter observare debeant et teneantur, prout observari assumpserunt praesentibus domino Francisco Balassa de Gvarmath, Magistro Matheo de Mezewgyan etc. Lecta per Magistrum (H. St. A. München. Br. Lit. 1088.)