Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

777. Szegvár, november 30. Angyal József békési alispán a Magyar Helytartótanácsnak. Jelentés a Gyula-Sarkad közt tervezett országúton a Csikósér és CsellaDerék felett építendő két hídról, azok rajzával és költségvetésével együtt, amely 525 forintra rúgott. (Orsz. ltár. Budapest. Ht. Dep. Com. 1786 f. 331 pos. 1.) 778. Gyula, 1790 május 28. A gyulai református egyház Békés vármegyéhez. Az egyház egyezsége a gyulai földesurasággal arról, hogy meglévő templomát — melynek mind széle, mind hossza hat öl volt — átengedi s annak ellenében tőle a vármegyeház mellett új telket s a templom felépítéséhez téglát ad. (Békés vm. levéltára. Gyula. Fasc. 1790 No. 1303.) 779. Gyula, 1790 október 12. Gyulai Pál gyulai tömlöctartó Békés vármegyéhez. Igazolván magát rágalmazóival szemben, kéri, ne adjanak hitelt a hajdúk hazugságainak, hogy a rabokkal kegyetlenül bánt s őket vásárok alkalmával ki is engedték, hogy vásárlásaikat elvégezzék. A magyar emlékirat fő tanúsága, hogy ezidőben a gyulai vár még lakható állapotban volt. (Békés vm. levéltára. Gyula. Fasc. 1790 No. 1975.) 780. Gyula, 1792 március 27. Csupor László főszolgabíró és társa Békés vármegyéhez. Jelentés arról, hogy a gyulai két iskolában a tanítás eredményesebb volt a régi (triviális) rendszer szerint, amelynek fenntartását kívánják maguk a tanítók, takarékossági szempontból is, mivel újabb tanító alkalmazására a városnak nincsen pénze. (Békés vm. levéltára. Gyula. Fasc. 1792 No. 348.) 781. Gyula, 1792 március 28. Csupor László főszolgabíró és társa Békés vármegyéhez. Jelentés a gyulai ó-hiten lévő oláh iskola dolgairól, amelyből kitűnik, hogy annak fenntartásához a hívek egyenként évi 20—30 krajcárral járultak. A tanítás azonban rendetlenül haladt a javításra szoruló rozoga iskolában. (Békés vm. levéltára. Gyula. Fasc. 1792 No. 352.)