Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)
486 No. Ilo— IIb [1784 MÁJ. 28 durch Dämme und Brücken einigermassen abgeholfen worden. Die Strassen nach Arad über Kétigyház und Ottlaka 1 sind harten Bodens. No. 2. Bekescher Comitat. 1—2) Wá ri. 3) No. 27. 4—5) Entfernung nach Gyula 2%, Warsán 1% und Pill 1 % Stunden. 7) Die Fejér Körös streift durch den Ort und macht durch ihre Ergiessung besonders im Frühjahr einen impracticablen Morast. Das Wasser ist von Menschen und Vieh genussbar. 8) Die grosse Waldung ist auf eine gute Stundt Wegs von dem Ort entfernet, dieser ist nur bey sehr grossen Dürre oder äussersten Kälte bey zu kommen. 9) Die Wiesen sind wegen des Körös Fluss so sich hier an vielen Orten ergiesset und morastige Stellen hinterlässt, ohne denen bekannten Wegen nicht practicable. 10) Die Wege dieses Dorfes sind bey nasser Witterung nicht practicable, besonders mit schwerem Fährwerk. Der Ort ist von allen Seiten mit Morast umgeben. No. 3. Arader Comitat. 1—2) Gyula-Varsánd. 3) Liegt in Section No. 27. Stunden. 7) Die Fejér Körös ist wie bey Wári gesagt worden. 9) Wiesen und Sümpfe vide Wári. 10) Wege und Strassen wie bey Wári gesagt worden. No. 4. Arader Comitat. 4—5) Entferung von Nagv-Zerind 3%, Gvula 2%, Pill 1V 4 und Wári l 1/* 2) Nagy Péli 3) Liegt in Section No. 27? 4—5) Entfernung von Csaba 6}/ 2, Békés 7%, Gyula 3, Warsán 1%, Ottlaka 1% und Sekudvar 2 3 Stunden. 9) Hat morastige und impracticable Wiesen. 10) Die von Gyula kommende hier vorbey gehende Landstrasse ist guten festen Bodens. (Kriegsarchiv. Wien. Kartenabteilung.) Megjegyzés. Gyula és közvetlen környéke e vázlatát arról a nagy térképről vettük, amely József császár rendeletéből erről a vidékről 1783-ban készült. Attól eltekintve, hogy ez legelső hiteles mérnöki felvétele Gyula városának és környékének, rendkívüli mívelődéstörténeti jelentősége e térképnek az, hogy rajta még teljes épségében meg van a gyulai vár ; nemcsak középkori része, hanem valamennyi azt körülfutó épülete. Ezt annak tanuságául jó tudni, hogy azokat nem «az idő vasfoga» rágta meg, hanem bizony a földesurak kapzsisága, amennyiben a még a török által is gondosan őrzött és fenntartott erődítések kövéből építették kastélyaikat, nem törődvén azzal, mily vandalizmust követnek el elpusztításuk által. A nagy térkép 42x53 cm terjedelmű gyulai lapját eredeti színezésében lemásoltattam s örök emlékezetűi a gyulai Városi múzeumnak ajándékoztam. 1 Hibásan és csonkán írva így : odlan. 2 Hibásan írva : Sekölwar. 775. Gyula, 1784 május 28. Jósa István békésmegyei tiszti főorvos körrendelete. Utasítás a veszettség elleni védekezés és kezelés dolgában, magyarul. (M. Nemz. Múzeum. Budapest. Fol. Hung. 1581 fase. 5 fol. 25.) 776. [Buda, 178ő december végén.] Mailáth gróf tanácsos a Magyar Helytartótanácsnak. Kivonat Békés, Csongrád és Bihar vármegyék beadványaiból, miért nem tartják helyesnek a vármegye székhelyét Gyuláról Szegvárra áthelyezni, németül. (Orsz. ltár. Budapest. Ht. Dep. pol. com. 1787 f. 11 p. 380.) Megjegyzés. Ismeretes, hogy dacára a fenti meggyőző érveknek, Békés megye székhelyét mégis áthelyezték Gyuláról a minden tekintetben alkalmatlan és távoli Szegvárra, ahol aztán József császár haláláig maradt meg, nyomorogva.
