Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

766. Gyula, 1772 január 27. Magyar- és Német-Gyula város urbariuma, lakói névsorával. A Mária Terézia királynő által elrendelt számbevétel alapján készült felvétel, a jobbágyok kötelezettségei s a földesurak jogai aprólékos felsorolásával, magyar nyelven. Magyar-Gyula szőlőhegyei : Sándorhegye, Ajtósfok, Dinnyés-zug, Szőllőshalom, Csikósér, Kalváriahely, Széles ér, Túl a Körösön. Német-Gyula lakóinak csak az alábbi hegyekben volt szölleje : Túl a Körösön, Szöllőshalom, Kalváriahely és Dinnyés-zug. (Orsz. ltár. Budapest. Békésmegye urbariuma.) Megjegyzés. A nevezetes okirat Békés megye papírba nyomott nagy pecsétjével van megerősítve (köriratában az 1724-ik évszámmal) valamint az aláírók spanyol viaszba nyomott alábbi ovális pecsétjeivel : Angyal Józsefé kardot tartó jobbra néző kétfarkú oroszlán, sisakdísze mellét tépő pelikán. Orbán Ignácé jobbra haladó kivont kardú sisakos lovas, sisakdísze ágat tartó búbos pacsirta. Hergécz Imréé kardot tartó jóbbra néző kétfarkú oroszlán, sisakdísze ágat tartó vértezett kar. Érdekes, hogy kevésnek volt csupán egy szőlője, de volt olyan is. akinek 8 ásónyi volt, Popp Jánosnak meg éppen 15. Ilyen az arányszám Magyar-Gvula lakóinál is, kik közt legnagyobb szőlője Voják Sebestyénnek volt, még pedig 15 ásónyi. Azt is jó tudni, hogy Német-Gyula szőlősgazdái nevét németül nem tudó írta, magyar fonetika szerint, ezért tér el írásmódjuk az első, német betűkkel írt jegyzékétől. 767. Wien, 1773 szeptember 20. Mária Terézia királyné a gyulai kovácsok és kerékgyártók céhének. E német nyelvű céhirat új szövege már csak 18 pontból áll. Kihirdetve Békés vm. Gyulán, 1774 március 10-én tartott közgyűlésében. (Egyetemi könyvtár. Budapest. Céhlevelek XXVI. 39. Hártyán, könyvalakban.) Megjegyzés. A fenti céhlevelet a gyulai mesterek a váradi céhlevél mintá.áru szerkesztették. Azt ott két mester tekintette meg és tanulmányozta, kiknek útjára s a céhirat lemásoltatására a céh majdnem 48 forintot fizetett. De ehhez járult a jcéh levél kiváltási és kihirdetési díja meg sok egyéb apró kiadás és borravaló, úgy, hogy a céhirat megszerzése kevés híján 380 forintjába került a gyulai céhnek.

1 A bemutatott két gyulai céhlevelen kívül ismerem még 1775-ből a kádárokét, 1776-ból a magyarés németgyulai szíjgyártókét, 1781-ből pedig a szabókét.

2 1 Az erről szóló német elszámolás (1774 március 19-ről) a gyulai Városi Múzeum irattára X/3. száma alatt. 2 Ugyancsak az Egyetemi könyvtár céhlevelei közt. 768. Gyula, 1774 április 19. Jósa Ferenc gyulai plébános és társai Békés vármegyéhez. A gyulai görög-keleti oláh lakosok 1762-ben épült templomukat kibővíteni óhajtván, a plébános, Almásy Dániel megyei personalis-bíró és Hergécz Imre jurátus assessor jelentést tesznek róla, kiemelvén, hogy a hívek száma 1686 volt'