Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

résztvettek, onnan kiűzték volna. De midőn uradalmát négy év múlva Rudnyánszkv József táblai bíró szerezte meg s vele szemben a tót lakosok követelően léptek fel, azokat Tót-Komiósra költöztette át. helyökbe pedig magyar katolikusokat telepített a tiszamenti falvakból, akik aztán (1746 május 3-án) meg is kapták a régi templomot, míg a református hívek a község déli részén magoknak új templomot építettek. (Karácsonvi : Békés vm. tört. II. köt. 310. 1.) 753. Wien, 1737 február közepi'u. A Bécsi Haditanács a Magyar Helytartótanácsnak. Abban a kellemetlen ügyben, amely a gyulai görög-keletiek papjának a görög-katolikus hitre való áttérése folytán keletkezett, minek következtében a rác püspök nemcsak őt üldözi, hanem híveit is, a Haditanácsnak az a véleménye, hogy a gyulai pap helyébe a hívek mást válasszanak, a rác püspök pedig szűnjék meg őket továbbra is pénzbüntetéseivel zsarolni és zavarni. (Kriegsarchiv. Wien. HKR Prot. 683 fol. 476. Kivonat.) 754. Buda, 1738 augusztus 22. Az Udvari kancellária Békés megye tanácsának. Jelentését véve de statu morbi, qui in oppido Gyula et possessione Csaba erupit rendeli, hogy a küldött chirurgus rendeJkezesét szigorúan végrehajtsák. (Orsz. ltár. Budapest. Cancellaria '1701-i indexe 132. 1.) Megjegyzés. E fontos ügyben további rendeletek mentek Kloss Mátyás békésmegyei alispánhoz az egész ősz folyamán, mikor pedig a főleg Gyulán dúló pestis az év vége felé szünőben volt, 1739 január 2-án a kancellária elrendelte Békés megyének, quatenus cessante in oppido Gyula contagione, az elhúnytak házait az előírt módon (praescripta norma) megtisztítsák : ut incolae loci peracta contumacia ad communicationem admitti possint.

1 Korjellemző azonban, hogy Békésmegye tanácsa 1739 április 29-én arra kérte a kancelláriát, hogy a Gyulára küldött orvost és chirurgust más helyre rendelje, mivel ott az emberek nincsenek orvosságszedéshez szokva.

2 1 Ugyanott, 142. 1.; meg az 1739-i index 209 1. 2 Julius von Magvarv-Kossa : Ungarische medizinische Erinnerungen (Budapest, 1935) 170. 1. 755. Wien, 1743 március 28. Mária Terézia királynő báró Harruckern Ferenc békésmegyei főispánnak. Erdemei elismeréseül s kivált, hogy a békésmegyei folyók és átereszek felett maga költségén készített s ígér ezentúl is készíttetni hidakat, neki adományozza Szarvas, Békés és Gyula vámszedési jogát. (Orsz. ltár. Budapest. Liber donationum 21. köt. 401. 1.) Megjegyzés. Gyula ezidőbeli életéről jó képet rajzolt Haan Lajos «Báró Harruckern udvara Gyulán 1743—1758» című értekezésében, a Békésvármegyei Évkönyv 1875. I. kötetében, valamint Takáts Sándor «Báró Harruckern Ferenc utazása 1757-ben Bécsből Gvulára» című cikkében A régi Magyarország jókedve c. műve (Budapest, 1921) 318—327/1.