Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

749. [Gyula alatti tábor, 1735 május 2.] Sebestyén János István kapitány Klosz Mátyás békésmegyei alispánnak. Erős fenyegetések mellett felszólítja, hogy adja át neki Gyula várát. Nemzetes Vicespány Uram ! Mult kegyelmes urunk ő Felségének igaz renden levő vitézi írnak ő Felsége parancsolatja szerént,

1 a sok özvegyeknek, árváknak, édes nemzetünknek s Isten dicsőségére, hogy nemes vallásunknak megmaradására

2 készen vagyunk édes hazánk mellett vért ontani ; melyre nézve Kegyelmednek adjuk tudtára, hogy a mi felséges urunknak hűséggel való vitézei kívánjuk a várnak feladását ... ha peniglen nem adják fel . . . jövendőben a mi rajtuk esik, magoknak tulajdonítsa . . . Melyről is hitünk igaz erejét megmutatni, kezeinkkel is megerősített levelünket adjuk . . . biztosítván, hogy semmi kárral vagy veszedelemmel nem illettetnek, ha a várat kurucz számára tartják. (Tud. Gyűjt. 1832. XI. köt. 9. 1. Utána telve hibákkal lenyomatva. Mogyoróssy : Gyula hajdan és most 240. 1. Jobb kiadásban K. Papp Miklós «Az 1735-iki zendülés története» című műve — Kolozsvárit, 1865 — 206—7. 1. és Márki Sándornál, a kötet 618. 1.).' Megjegyzés. A fenti levelet — címzett feljegyzése szerint — 1735 május 2-án este fél tíz órakor egy gyermek valami gyulai özvegyasszony ablakába téve találta. Mivel az úgynevezett Péró-féle lázadás lovaskapitányának felszólítását az alispán nem vette figyelembe, másnap reggel a felkelők megtámadták a várat s támadásukat kétszer is megismételték. De miután mindig visszaverettek, elvonultak Erdőhegy felé. A lázadók segítségére siettek ugyan a rácok, akik rengeteg dúlást végeztek, de Orczy István királyi biztos május 14-én Gyulára érkezett és tapintatos fellépésével helyreállítá a nyugalmat s maradásra bírta a kivándorolni akaró polgárokat is. A Szegedinácz Jovanovics Péró által indított lázadás történetét legelőször Zsilinszky Mihály írta meg,

3 utána Karácsonyi János

4 de legrészletesebben Márki Sándor.

5 Ám kevésbbé ismeretes, hogy a lázadást szítok elleni vádírat, valamint a Budán 1736 április 4-én végrehajtott kerékbetörés hivatalos leírásának szövegét, a lázadást ismertető egykorú két verssel együtt Szilágyi Sándor adta ki, az «Uj Magyar Muzeum» 1859-i I. kötete 181—199! 1. 1 Értendő a csak imént (1735 április 8-án) Rodostóban elhányt II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem. 2 Azaz a református vallás, melyhez a felkelők magyar vitézeinek nagyrésze tartozott. 3 A Békésmegyei Évkönyv II. kötete 72—98. 1. és VII. kötete 84—103. 1. Meg a Békésmegyei Közlöny 1876. évf. 39—49. számaiban. 4 Békésmegye története I. kötete 341—3. 1. 5 Megjelent az akadémiai Történeti Értekezések XV. kötete 11-ik számaként (Budapest, 1893) 8-rétű 96 lapon. 750. Wien, 1735 június végén. Guadagni János tábornok a Bécsi Haditanácsnak. General Guadagni erstattet Bericht wegen Stillung der allda umb Giula und Erdőhegy entstandenen revolta, und dass man mit denen Comitatensern dort und da, wie auch mit denen Militärgränizern auf gueter Huet stehe, ingleichen Giula mit regulirter Miliz zu besetzen gedenke. (Kriegsarchiv. Wien. Protokoll 662 fol. 1197. No. 794.) Megjegyzés. A már II. Rákóczi Ferenc alatt is szolgált elmagyarosodott Gvadányi tábornok előbbi (májusi) jelentésében azt is írja, hogy a «Nationalmiliz bey Erdőhegy» 500 embert vágott le a felkelők seregéből, amely ellen Orczy István királyi biztos