Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

laljon, Therek János és Gyulai Simon alvárnagyok azokat erőszakkal elűzték, sőt őket össze-vissza verték. Dátum duodecimo die diei repulsionis prenotate. Anno domini Millesimo Quadringentesimo Nonagesimo Septimo supradicto. (Orsz. ltár. Budapest. Dl. 37709. Müncheni.) Megjegyzés. Perényi Imre nádor Budán 1507 november 16-án kelt hiteles átiratában, amikor a felek közt még mindig folyt a per, miután az oklevélben említett két püspököt Beatrix tiszttartói sehogy sem akarták gyulai jogukhoz juttatni. 55. Buda, 1499 rnájus 17. II. Ulászló király Békés vármegye rendeinek. Méltatlankodva értesülvén arról, hogy a vármegye nemesei közül némelyek Corvin János herceget Békés vármegye főispánjául elismerni vonakodnak, neki s az általa kirendelt alispánnak engedelmeskedni vonakodnak, szigorúan meghagyja, hogy őt igazi és egyedüli főispánjuknak elfogadni kötelességüknek tartsák, mivel : akarjuk, hogy a herceg legyen főispántok és senki más. (M. Tud. Akadémia könyvtára. Budapest. Schönherr Gyula id. kézirati oklevéltára II. köt. 283. 1. Müncheni. Idézve Békés vm. tört. I. köt. 59. 1. is, karácsonyi János hozzáfűzött magyarázatával.) 56. Visegrád, 1499 szeptember 4. II. Ulászló király a Budai káptalannak. Rendeli, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek és érdektársai gyulai ügyét vizsgálják meg és parancsát hajtsák végre. Nos Wladislaus dei gratia Rex Hungáriáé et Bohemiae etc. Memoriae commendamus per praesentes, quod quamvis nos superioribus diebus quasdam literas adiudicatorias sive sententionales, quas fideles nostri Reverendissimus ac Reverendus in Christo patres domini Thomas archiepiscopus Strigoniensis etc et Sigismundus episcopus Quinque Ecclesiensis ecclesiarum, necnon Magnificus Iohannes Ernusth de Chakthornya, agazonum nostrorum Regalium magister, fráter eiusdem domini episcopi Ouinque Ecclesiensis, et item Egregii Valentinus, Petrus, Paulus et Iohannes fratres et nepotes atque altér Valentinus patruelis dicti domini Thomae archiepiscopi contra fidelem nostrum Illustrem Iohannem Corvinum Oppaviae etc ducem et regnorum nostrorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae Banum ac Johannem Therek dictum et Simonem de Gywla, vicecastellanum castri eiusdem arcis Gywla vocati super quadam possessionaria iterata reambulatione, aestimatione et marcarum solutione, necnon titulo pignoris statutione in octavis festi beati Michaelis archangeli proxime praeteriti in curia nostra Regia in praesentia palatinali ordine et processu iudiciario obtinuissent et reportassent certis bonis respectibus et causis animum nostrum tunc moventibus ad manus nostras receperimus, ut scilicet eiusdem sentetiae executio ad certum tempus differetur, ex huiásmodique literarum sententionalium ad manus nostras receptione terminus executionis praescriptae latae sententiae, ut fieri debebat elapsus sit et omrssus; ne tamen propter laosum et dilationem termini executionis praenotatae iidem domini Archiepiscopus et Episcopus, et alii praenominati in suis iustis iuribus detrimentum et defectum patiantur, literas huiusmodi sententionales eisdem duximus restituendas ac insuper eisdem ex gratia