Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

685. Gyula vára, 1629 december 15. Ibrahim temesvári beglerbég Horváth Lázár borosjenei főkapitánynak. Biztosítja békés jó szándékáról, miután a szultánnak sem kívánsága a háborúskodás. (Békésmegyei oklevéltár II. köt. 219. 1. M. N. Múzeum.) Megjegyzés. A beglerbég két nap múlva (1629 december 17-én) meg Bethlen Istvánnal tudatja, hogy éppen kezéhez vett rendelése szerint Memi bácsi béggel visszaindult seregeivel, hogv mindenek készen legyenek, ha kell Erdélyország oltalmára. (Történelmi Tár 1884. évf. 301. 1.) 686. Gyulafehérvár, 1631 június 23. I. Rákóczy György fejedelem Gyulai Mihálynak. Gyulai Mihály gyalogpuskás többi társával együtt nemességet és címert kap. Címerképe : Vörös mezőben menetelő kék puskások, zászlót vivő három lovast követve. Kihirdetve 1632 május 12-én a gyulafehérvári országgyűlésen. (Áldásy : Címerlevelek III. köt. 226. 1.) Megjegyzés. Nyilván atyjafia volt a fenti vitéznek a Szatmáron lakó Gyulai István, aki gyaloghadnagyi esküjét 1633 január 3-án tette le a szatmári főkapitány, hallerkői Haller György kezébe. Nyolcszögű gyűrűpecsétjének címerképe : koronából kinövő, nyíllal átlőtt nyakú farkas ; a sisakdísz két oldalán : G. I. (Magyar reverszálisa az Orsz. ltár Lymbus I. seriesében.) 687. Gyulafehérvár, 1635 június 10. Országgyűlési határozat a gyulai marhakereskedés ügyében. Elrendelik, hogy ami marhát Gyuláról Erdélybe hoznak, az után a jenei harmincadon minden marhától tartozzanak gazdáik fél harmincaddal. (Erdélyi országgyűlési emlékek IX. köt. 419. 1.) 688. Gyulai tábor, 1636 október 10. Gróf Bethlen István Háromszék rendeinek. Inti, ne tartsanak Rákóczi Györgygyei, miután hitét minden pontjaiban megszegte. Hanem válasszanak maguknak más urat, mert valakit Kegyelmetek az haza fiaiból fejévé választ, jó szível Kegyelmetekkel együtt uralom, ha csak huszonöt ház jobbágyú Nemes ember leszen is. (Batthyaneum. Gyulafehérvár. Erd. kápt. ltár 1369. sz.) Megjegyzés. Hasonló tartalmú levelet intézett Bethlen másnap Zarándmegye rendeihez is Húszain budai vezérpasa gyulai táborából, akivel azért jött Gyuláig, hogy majd beviszi fejedelmül Erdélybe, Rákóczy helyébe, ami azonban nem következett be soha, dacára a Porta sok ígérgetésének. Bethlen István — naplója szerint — október elsején jutott Gyulára, ahonnan öt nap múlva Szalonta felé indult, az ott lefolyt ütközet után aztán visszatérve, 12-én távozott végleg Lippa felé. (Tört, Tár 1884. évf. 308. 1.)