Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

latin kiadásában ; a spanyol Ulloa Alonso «Commentarios» c. müve 1569-i velencei kiadásában, bár az jóformán Bizari művének kivonata, míg 1578-iki bázeli kiadásában Gyula látképe is megvan ; valamint a német Schrot Márton Wappenbuch-ja (München, 1580) 257—266. 1. (Ez idézett művek találhatók gróf Apponvi Sándor könyvtárában, leírva Hungaricaja I. kötetében, 1900-ban.) 650. Győri tábor, 1566 szeptember 24. Hieronimo Albini titkár Leonardo Contarini követnek. A török dúlása Gyula környékén. II Cherezzino, che vi era dentro capitano, basciato che hebbe la mano a Pertav Bassá, fu subito mandato da lui al Transilvano, il quale lo ha accettato al suo servitio con honorato trattenimento.

1 (Túrba : Venetianische Depeschen III. köt. 360. 1. Hurmuzaki : Documente VIII. köt. 107. 1.) 1 Ez a hír nem bizonyult valónak. Sőt egy (1566 szeptember 8-án) hazaindult csausz előadása szerint Kerechénit Belgrádba vitték a törökök. (Barabás : Zrinvi Miklós levelezése II. köt. 76. 1.) 651. Wien, 1566 október 10. Leonardo Contarini követ a velencei dogénak. Kerechéni kapitány az erdélyi vajdánál van : in buonissimo stato. (Túrba: Venetianische Depeschen III. köt. 370. 1.) Megjegyzés. A Kerechénire vonatkozó híradás valótlan volt, mert az erdélyi fejedelemhez nem ő jutott el, menekülve Gyula vára átadása után, hanem Bethlen Farkas kapitány, aki a vár ostromában tizenhét sebet kapott s annak eleste után szerencsésen Erdélybe érhetett, ahol később a Maros partján Illye várát kapta Báthory Istvántól, akinek lengyel-oroszországi hadjárataiban is vitézül viselkedett. Lengyelországból hazatérve, feleségül vette szárhegyi Lázár Drusiannát, akivel nemzette Bethlen Gábort és meghalt 1590-ben.

1 Az a másik közel egykorú feljegyzés is becses róla, hogy «az tőlle viseltetett jeles dolgoknak szép emlékezeti az emberek elméjében még 1619-ben is halhatatlanul élt és égő szövétnek gyanánt fényeskedett», mivel Gyula várában laktában az ellenséggel még 17 esztendős korában kopját tört s azon a földön a magyar nemzet mellett sokat csatázott: mikor pedig Gyulát a török elfoglalta, «ő bele szorulván» fő vitéz emberekhez illendő sok jeles próbák után onnan a jó Isten csodálatosképpen kiszabadítá.

2 Egyébként a megmenekültek közt volt Fekete Demeter is, Gyula vár kapuőrhadnagya, aki, mikor a vár elveszett — a hagyomány szerint — lova torkába egy itce bort öntött, amitől olyan virgonc lett, hogy míg mások a török kezébe estek, ő maga paripáján bátorságos helyre jutott.

3 1 Lehotzky : Stemmatographia Hungáriáé II. kötete (Posonii, 1798) 53. 1. 2 Forró Pál szavai «Quintus Curtius históriája» Debrecenben, 1619 végén megjelent műve előszavában ; lenyomattam az Erdélyi Irodalmi Szemle 1927. évf. 60. 1. 3 Budai Ferenc polgári lexikonának adata szerint. 652. Wien, 1566 november 28. Zuan Michel követ a velencei dogénak. János Zsigmond erdélyi fejedelem haragban van a törökkel, mert nemcsak Gyula várát nem adták neki, miként ígérték volt, hanem még Várad átadását is követelik tőle.