Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Item summa apum decimalium cum alvearis provenerunt apum 84. Alvearia ad eo sine melle erant. Item redemptiones apum 585 per den. 1 redimendae faciunt apes redemptionis fl 5/85. Tota summa redemptionis Christianitatis per den. 3 redimendae facientes simul fl 15/99. Item per den. 6 redimendae Christianitatis faciunt den. 75. Item summa universa agnorum decimalium facit ag[ni] 2166 Item redemptiones agnorum in summa faciunt fl 5/67. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. Eredeti.) 587. Wien, 1565 október 19. Miksa király Kerechéni László főkapitánynak. Az országunkban meghúzódott moldvai bojároknak hazájukba való kül­dése iránt tett javaslatát nem fogadhatja el. (Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Kiv. Bék. Évk. VIII. köt. 27. 1.) 588. Wien, 1565 december 17. Kerechéni László gyulai főkapitány Miksa királynak. Rendeletére ma érkezett fel Kassáról, a nagy hóban. Mivel nem találta Bécsben, kéri rendelkezését, hogy tartózkodási helyén keresse fel, avagy elmehes­sen előbb nikolsburgi házához, hogy fáradt lovai helyett másokat foghasson be. Miért nem jöhetett hamarább Gyuláról, személyesen fogja elmondani. Viennae, die 17. mensis Decembris. Anno domini 1565. (Staatsarchiv. Wien. Hungarica.) Megjegyzés. Levelére Kerechéni három nap múlva (1565 december 19-én, Sankt­xii.28 pöltenből) azt a választ kapta a királytól, hogy Innocentum-napjára Linzben jelent­kezzék nála. 589. [Linz, 1565 december 31.] Kerechéni László főkapitány Miksa királynak. Miután gyulai igazsatása két éve jnegejteü számadását a Magyar kamara mind a mai napig nem vizsgálta jelül, kéri e tekintetben sürgős intézkedését, hogy annak gondjától szabaduljon, mivel sem ideje, sem pénze nem engedi, hogy a fontos ügy sürgetése végett gyakran mehessen fel Pozsonyba a kamarához. Sacratissima Caesarea atque Regia Maiestas domine, domine michi semper clementissime. Credo, quod S. Maiestas V r a clementer recordabitur, quod instanté iam secundo anno ad humillimam supplicationem meam mandare V. S. Maiestas dignata fuerat dominis consiliariis Camerae suae Hungaricae, ut super admini­stratione officii mei Gywlensi a me rationem exigeri debuissent, qui secundum mandatum M. V ra e S. exactionem rationis meae tametsi susceperant et inchoave­rant, verum, domine clementissime, usque in praesens tempus meam rationem finali executioni non perduxerunt, asserentes propter multa negotia eorum minimé fieri potuisse. Novit autem S. M. V r a domine clementissime, quod homo est mortalis et non libenter hoc onus rationis vei uno die super me tenerem.

Next

/
Thumbnails
Contents