Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

mivel Kerechéni kézírását az 563. sz. a. levél ismerhetjük meg hasonmásából Itt még csupán azt érdemes megemlíteni, hogy a meo szót is így szokta írni: meio, a Caesareae szót pedig így : Cesario stb. Ezek a rendetlenségek egyébként azért tanuságosak, mert különben a levél latin irálya egyáltalán nem konyhai s ha figyelembe vesszük, hogy levelét Kerechéni egyfolytában írta, azt mondhatjuk, hogy latinul jól tudott, főleg — úgylátszik — beszélni s csupán vitézkedő foglalatossága okozta, hogy jobban írni nem volt képes, mivel az auctorok olvasására s így további nyelvgyakorlásra ideje nem maradt. Kerechéni írásmódjának az is különös sajátsága, hogy minden mondata után etc. jelt vet. Nb. 2. Perényi Gábor fentiekben bőven ismertetett haragja arra vonatkozott, hogy a király nem akarta neki Diósgyőr várát uradalmával együtt 60.000 forintban átengedni, habár abból 32.000 forintot azonnal lefizetett volna, a többit elmaradt zsoldja meg hűséges szolgálata fejében kérte, miként ezt Kielman András kassai főkapitány csatolt s egyidejűleg írt jelentéséből tudjuk, melegen javasolván benne a kívánság teljesítését azért is, nehogy a vitéz főúr az erdélyi fejedelem pártjára találjon lálni e nehéz időkben. 557. Wien, 1564 november 1. Miksa király a Magyar kamarának. Állapítsa meg az Eger és Gyula közti tartomány dézmahatárát. E priori parte appositarum Gasparis Mágochy capitanei nostri Agriensis literis cognoscetis, quae versatur differentia limitum Agriensium et Gyulensium causa, et quas metas Magochius utrinque praescribendas existimet. Ezért véleményeteket kérjük ebben a dologban : ne quid dissidii hinc oriri queat. Datae in civitate nostra Vienna, ipsis Calendis Novembris. Anno a nato Christo M. D. LXIIIJ. Regnorum nostrorum Romani et Hungarici secundo, Bohemici decimosexto. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. vol. 574 fol. 199.) 558. [Gyula vára, 1564 vége.] A gyulai uradalom portánként kimutatott adója. Ratio comitatuum Zarand, Bekes, Chanad, Chongrad, Arad et Zolnok exterioris ad Gywla pertinentium. Anno 1564. Comitatus Zarand . . . portae 1734. Bekes p. 1623. Chyanad p. 1674%. Zolnok exteriőr p. 699. Chongrad p. 496. Orod p. 410%. Summa connumerationis praescriptorum sex comitatuum facit portae No. 6637. . . pro utroque subsidii termino una cum donativo Regio, videlicet de singulis portis per fl. 1 d 50 computandis fl 9955 d 50. Exitus. Ad solutionem Gywlensium ad Cameram administrati in quietantia Mag

c

i domini Ladislai Kerecheny de Kanyafelde supremi capitanei arcis Gywlensis datae Gywlae, 29. Mártii 1565 fl 8903 d 50... Dicator Stephanus Telegdi levavit in rationem salarii sui, testante relictae eius uxoris quietantia fl 531. (Acceptantur pro salario dicatoris fl 200, reliqui reponantur.) Summa in praescriptis omnibus comitatibus restant inexactae portae No. 276. Paulus Palfy rationista Stephani Telegdi dicatoris. — Dominus Franciscus Keczery dicator praescriptorum comitatuum anno 1565 in diversis possessionibus exegit restantias 1564 de portis videlicet No. 127% . . . fl 255. Restant in praescriptis sex comitatibus inexactae portae No. 148%. A végén: 9 Maii 1565 praesentatum ad Cameram hoc regestum. (Orsz. ltár. Budapest. Urb. et conscr. 64. köt. 264—307. 1.)