Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

ubivis, intra ambitum dicti regni nostri Hungáriáé constitutis, ac in futurum constituendis praesentium notitiam habituris harum serie praecipient.es firmiter committimus ac mandamus, quatinus a modo imposterum praefatos cives, hospites, mercatores ac incolas dictae civitatis nostrae Gywla de corpore scilicet eiusdem duntaxat existentes in quibuscunque locis tributorum et teloniorum nostrorum, ac aliorum ubicunque per dictum regnum nostrum Hungáriáé habitorum de quibuslibet rebus mercimonialibus ac bonis eorum venalibus aliisque cuiuscunque generis et spéciéi existentibus propriis duntaxat, ad quamcunque tributorum solutionem contra formám praedictae nostrae gratiosae libertationis arctare et compellere, aut eosdem vei eorum alterum, ratione non solutionis tributi in personis vei rebus impedire aut damnificare nusquam et nequaquam praesumatis, nec sitis ausi modo aliquali. Praesentes autem, quas sigillo nostro impendenti communiri fecimus, semper reddi iubemus praesentanti. Dátum Bwde feria quinta proxima post festum Sanctissimi Gorporis Christi. Anno eiusdem Millesimo quadringentesimo septuagesimo sexto. Regnorum nostrorum Hungáriáé anno decimo nono, Bohemiae vero octavo. (Orsz. ltár. Budapest. Liber regius III. köt. 462. lapján, 1557-i hiteles másolatban, egyeztetve a Nemzeti Múzeum példányával.) Megjegyzés. A fenti kiváltságlevelet átírta és megerősíté II. Ulászló király 1492 április 2-án Ötvös (Aurifaber) Miklós gyulai bíró közbenjárására, utána pedig fia, II. Lajos 1516-ban, valamint I. Ferdinánd 1557-ben. 38. Buda, 1477 december 24. Mátyás király az Aradi káptalannak. Idézze királyi színe elé Laurentius de Ders castellanus castri Gywla, amiért több esetben fegyveres jobbágyaival a Losonczi-testvérek embereire rácsapott s azokat kifosztotta. Dátum Bude in vigília festi Nativitatis domini. Anno eiusdem Millesimo quadringentesimo septuagesimo septimo. (Pesty Frigyes : Krassó vármegye története III. köt. — Budapest, 1882 — 438—9. 1. Hibás megfejtéssel, 1477 szeptember 8-ika alatt közölve.) Megjegyzés. Dersi Lőrincnek oklevelesen 1484 február 4-én is nyoma van, amikor Czibak Ferencné őt várnagytársával : Dersi Antallal eltiltja néhai Szokoly Bálint fiaival együtt zarándi kastélva s a hozzátartozó jószágok elfoglalásától. (Zichy-oklevéltár XI. köt. 379. 1.) 39. Buda, 1478 június 8. Mátyás király Muroni Weér András ügyében. A király előtt Muroni Weer András és Somosi Károly Mihály egyrészről, néhai Zakoli Bálint fia Gáspár más részről, azon hatalmaskodás tárgyában, amelyet Zakoli Károly ellen, mint királyi ember ellen elkövettek akkor, midőn őt Gyula mezőváros és Gyulavarsány közt megverték, egyezséget kötnek. Dátum Bude feria secunda proxima ante festum Beate Barnabe apostoli. Anno Domini 1478. (Iványi Béla : A széki gróf Teleki család gyömrői levéltára — Szeged, 1937 — 302. számú kivonata.) Megjegyzés. Az itt szereplő nevezetes családgyarapító Weér András további sorsáról ld. Békés vm. tört. III. köt. 158. 1.