Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Quod ad capitaneum Gywlensem spectat, cuius iniquis actionibus circiter octo coionorum millia sedibus suis relictis alio migrasse, nuilumque contrascribani in praesentiarium ibidem habere dicitur, miramur equidem ipsum proventus arcis illius citra contrascribam curare, cum id in ipsius instructione potissimum cautum sit ; quapropter, quum id maximopere damnosum iudicamus, ö Felsége, atyánk nevében rendeljük, ut statim contrascribam praefato capitaneo adhiberi omnino curetis. Egyúttal meghagytuk a nevezett gyulai kapitányhoz írt leveliinkben is, hogy öt sine ullis iniuriis officio suo rite fungi engedje s amellett colonos commodiori ratione, ne aedes suas mutandi causam habeant, tractare debeat. Datae I intii, die vigesima Novembris. Anno Domini 1561. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. vol. 571 fol. 116.) Megjegyzés. Ezt a nevezetes leiratot ismertette Fraknói Vilmos, de tévesen 1563 november 23-i kelet alatt.

1 Kerechéni felpanaszolt úgynevezett kegyetlensége és jobbágyainak sanyargatása azonban tulajdonképpen abból állott, hogy az ingyenmunkától húzódozó embereket — a létfenntartás érdekéből, de meg kötelességük szerint is — erélyesen hajtotta várerődítési munkálataihoz, bizonyára erélyesebben elődjeinél. Hogy pedig ez a munka milyen rengeteg kézerőt kívánt, mutatja Verancsics Antal egri püspök 1561-ből való jelentése, hogy Gyula vára erődítésén egyszerre három-ötezer jobbágy is dolgozott. Ez a nyilvánvaló ügybuzgósága és érdeme ellensúlyozott minden panaszt és kárpálást Kerechénivel szemben, akit a király mindig nagyrabecsült, kegyében részesített s így például két év múlva — 1563 december 13-án — megkapta tőle adományul a vele rokon Bradach-család összes varasdi jószágait és várait. (Orsz. ltár. Liber regius III. köt. 789. 1.) 1 A Békésmegyei Évkönyv V. köt. 26. 1. 473. Gyula, 1561 november 23. Kerechéni László főkapitány Nádasdy Tamás nádornak. A «terekkel» untalan dolgunk van, de jóllehet nekik is esett valami káruk, még es mindenha az nyereség az mienk volt. (Tört. Tár 1906. évf. 264. 1. Nádasdy-missilisek.) Megjegyzés. Kerechéni öt nap múlva (1561 november 28-án) írt leveléből azt is megtudjuk, hogy a törökkel való csetepatéjukban az negvven hajdút vesztett. (Tört. Tár 1907. évf. 128. 1.) 474. Praha, 1561 november 23. Ferdinánd király Kerechéni László főkapitánynak. Rendeli, fogassa meg Mező Ferencet, ha áruval a hatásköre alá tartozó földön megjelennék, mivel Traisner György nem bírja tőle másként pénzét megkapni. Dátum Pragae, die 23. Novembris 1561. (Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Fog.) 475. Gyula vára, 1561 november 28. Kerechéni László főkapitány Gsányi Ákosnak. A Nádasdy Tamás által kívánt fő lovak, szekeres lovak és járó ló ügye. A törökkel mindennapos a csatározásuk, de : még az mienk volt jobb ezkedig, jóllehet Beke Pál

1 vagy negyven hajdút vesztett vala el ezekvei. (Tört. Tár 1907. évf. 128. 1. Nádasdy-missilisek.) 1 Kiadásában hibás olvasással : jól lehet béke volna.