Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)
419. Wien, 1559 december 1. Ferdinánd király Bornemisza Benedek gyulai várkapitánynak. A gyulai várhoz tartozó néhány bács- és torontálmegyei jószág visszaadatása ügyében. (Békésmegyei oklevéltár I. köt. 169. 1. Károlyi-ltár.) 420. Gyula vára, 1559 december 3. Bornemisza Benedek várkapitány Nádasdy Tamás nádornak. Zsoldot sürget, mert a vár őrsége közel ezer főnyi, az uradalom jövedelme pedig alig éri el a 9000 jorintot. Rendes zsoldfizetség nélkül elvész a vár. Továbbá ezen kenyergek Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak nagy erősen az ur Istenért, hogy Nagyságod tekéntse meg ez meg nyomorodott szegény országot és adja eleiben Nagyságod ő felségének, hogy ő felsége viseljen valami gondot ez házra, mert bizony igen kernyül vagyon az ellenségtől minden felől fogván. Én bizony, Nagyságos uram, az én halálommal semmit nem gondolok, mert én még akkor el szántam azt, mikor ez gyulai tisztben jöttem, de Nagyságos uram, ugy vagyon az hire és bizony mig meg nem késértettem vala én magam is azt hittem, hogy ez háznak nagy jövedelme vagyon, de az ur Isten ugy tartson meg engemet és miképen idvességemet kévánom oly igazán irom Nagyságodnak : bár ez után is egy szómat se higvje Nagyságod, ha igazat nem irok, hogy mindenestül fogván sincsen több nyolcz avagy kilencz ezer forint jevedelménél. Itt pedig Nagyságos uram. tartok negyedfél száz drabantot és vagyon hat száz lovag, kinek fizetnem kellene : gondolja Nagyságod, honnan tegyem én mind ezeknek fizetéseknek szerét, lm ez kevés ravasocska vagyon még kezem kezett, ha ez el kel, eskeszem az Istennek, hogy ha ő felsége gondot nem visel rea el kell ez háznak veszni, mert egy pénzt sem lesz honnan nekik fizetnem. Annak okájért viszontak kenyergek Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak, adja eleiben ő felségének, viseljen ő felsége gondot rea, ne vesszen el ez szegény országtól ez ház, mert bizony nagy kár ez országtul el szakadni ; protestálok pedig Nagyságodnak, hogy én oka ennek ne legyek, mert ha ő felsége gondot nem visel rea, fizetést nem teszen ide ő felsége, bizony el vész az ház, mert látja az ur Isten, én nem tudom hol szerét tennem avagy ő felsége küldje oly emberét ide, ki meg tudjon ennyi sok vitézlő népet elégejteni, mert bizony énnekem nincs annyi fejem, hogy azt tudjam mivelni, maga tudja Nagyságod, hogy én sem vagyok azért mindenestől fogván bolond. Harmadszor is kenyergek Nagyságodnak az hatalmas Istenért, adja eleiben ő felségének ; ha az én szolgálatomért nem miveli Nagyságod, ki igen kicsin, mert mentől kisebb szolgája Nagyságodnak szolgál annyit, mint én, mivelje az szegény meg nyomorodott országért, ő felsége viseljen gondot rea, mert ha gondot nem visel rea, bizony mondom Nagyságodnak, hogy ez háznak el kell veszni, mert igen fizetetlen az nép benne ; etc. Dátum ex arce Gywla, 3. Decembris. Anno 1559. (Orsz. ltár. Budapest. Nádasdy-missilisek. Végig sajátkezű.) Megjegyzés. Bornemisza Benedek levelei közt még van egy, melyet fiával — Bornemisza Menyhárttal — küldött fel a nádorhoz, akit egy másik (1559 szeptember 19-i) levelében is említ. Nyomát aztán még 1562 tavaszáig követhetjük, mikor elszámolását végre benyújtotta a kincstárnak.
