Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Spectabilis et Magnifice domine, domine mihi semper gratiosissiine. Eorekké való szolgálatomnak ajánlása után. Az the Nagyságod levelét, kit Bewytelew hónak harmadik napján irt Bechyból énnekem Nagyságod, Beoytmás hónak harmadik napján hozák meg, kit én Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak örekké meg akarok szolgálnom, hogy the Nagyságod ilyen esmeretlen szegény szolgáját, mind ennyi sok veszedelmes háború kőzett sem felejtett el, sőt inkább the Nagyságod sok bizonyos példákkal jelenti énnekem az csalárd theroek nemzetnek még idenkbeli sok meg leött dolgokkal is ez szegény meg romlott Magyarországban azokon, akik az ő tettetés szin alatt való csalárdságának hittenek veszedelmét. Bizony az, hogy ennek utánna is, akik oroszlánnal akarják bárányokat őrzetni, bárán neki! maradnak és ő magok es meg szaggattatnak tőle, mint az ki ördegnek szolgál, kénnal fizetnek neki. The Nagyságodnak minden jó példáinak előszámlálási jelentik, hogy mindenek az törek csalárdságát tudnájok eltávoztatni, én is, hogy tudnám az ő felsége itt való birodalmát, magamat es az törek álnok fulákjától és az pártosok felgerjedett tüzének még fistitől is otalmaznom, kit én the Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak örekké meg akarok szolgálnom. De kegyelmes uram, az úristen után és ő felsége után nincsen senki, kiben nagyobb bizodalmamat vetöttem volna the Nagyságodnál. Azért the Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak, minden ide való szikséges nyavalyáimról készerittetem irnom. Ez el mult 1556. esztendőben, még télben, mikoron ez meg indolt dögleletes belső pártolkodás le csendezedett vala és ez ő fölsége ide való birodalma csendességben vala minden felől, könyergettem vala ő felségének, hogy ő felsége méltóztatnéjek ez itt való birodalmát más hivére biznia és énnekem másutt ő felsége szolgálatot adni. Ő felsége az én könyergésemet meg értvén, váradi pispök uram által kegyelmesen intett vala ő felsége, hogy vagy csak ez nyáron, mely el mulék, itt meg maradnék. Annak okáért az ő felsége intése az én könyergésem után annyi időre jeve, hogy immár mind az pártosoknak második indolatja és az töreknek reám való készöleti minden felől környelénk ki tetszik vala, kelleték az ő felsége szolgálatjában meg maradnom ily ok alatt, hogy ő felsége, ez el mult nyár ki telvén, méltóztatnéjek engemet innét ki szabaditani, kire nekem pispök uram ő felsége képében felelt vala. Azért ez nyarat az ur istennek kegyelméből, ennyi sok ellenség közepett minemő nagy sulyas szolgálattal vittem ki, the Nagyságodnál hiszem, hogy nyilván vagyon, az is, hogy ő felsége nem az én hivséges szolgálatomért, hanem az árulóknak hamis sugarlásokért, melyeket the Nagyságod az én emberemtől, Feoldwarv Istvántól meg értett, mely hamis dolgoknak kiterjesztésében az maga felejtött Pesty Ferench deák volt fő, annyira el feletközett ő felsége mind én rólam s mind az ő felsége itt való vitéziről, hogy immár esztendeig való fizetés nekül nyomorognak és ez szolgálatban minemő fogyatkozás, fizetetlenség miá történhetik, kit az úristen mindenütt az ő felsége hivei kőzett el távoztasson, the Nagyságod énnálamnál ezerszer is jobban érti. Mely fizetetlenség miá belső félelmem az kilső ellenségemtől való rettegésimet es feljiil múlja, mert ennek előtte is 8 nappal valami törek csata ellen az vitézekben ki bocsáttam vala, kik közzül vagy hat fő legén mint egy 25 lóval kin maradtak és az Warkoch fizetésére, ki Warad alatt fekszik, az több pártosokkal oda mentek. Félők azon, hogy ha ő felsége kegyelmesen idején ezennel fizetéssel meg nem látogat, ecchersmind meg fognak indolni és csak mi magonk az capitánokkal fogonk maradni. Minket az mi hitönk, kivel ő felségének magonkat kötettük és tisztességünk