Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

243. Szeben, 1552 április 16. Castaldo János tábornok Ferdinánd királynak. Pathóchy Ferenc halála után Pathóchy Boldizsár és Bebek Ferenc kijelentik, hogy nem mennek ki addig Gyula várából, amíg jogaikról ö felségét nem tájékoztatják. Post mortem Patochii accidit, quod filius Francisci Bebek et Baldasar Pathochi, qui per duos dies antequam decederet, ipsum visitatum iverant et in arce hospitabantur, nem akartak kimenni a várból, megüzenvén nekem, se ibi non permanere, ut iura M

ti

s V

ra

e ac transactas conventiones impediant et perturbent, sed ut eorum iura tueantur s e végből már útnak is indíták emberüket felségedhez, qui M

te

m V

ra

m de ipsorum iuribus informarent. Erre Pathóchy fiának azt válaszoltam, hogy si iura M

ti

s V

ra

e non perturbaverint, hanem megvárván amíg a 13.000 forintot megkapja, adják Gyula várát ő felsége kezébe. (Staatsarchiv. Wien. Hungarica. Kiv. Tört. Tár 1892. évf. 145. 1.) 244. Szeben, 1552 április 20. Castaldo János tábornok Ferdinánd királynak. A király Castaldónak Gyula évi jövedelméből 2000 forintot rendelt jutalmul. A gyulai polgároknak az elhúnyt Pathóchytól ezer forintnyi követelése van s ezért meghagyta Áldanának, hogy azt nekik adja meg. Pathóchy özvegye is követeli pénzét, amiért intézkedett, hogy a 13.000 forintot neki Váradról megvigyék s tőle aztán Gyula várát a király számára átvegyék. (Staatsarchiv. Wien. Hungarica.) 245. Filippopolisi tábor, 1552 május eleje. Ahmát basa Pathóchy Ferenc gyulai várúrnak. Inti, ne egyezkedjék Ferdinánd királlyal, nehogy megbánja. Nagy megbotránkozással értesültem arról, hogy te voltál a szegedi veszedelemnek kitalálója és oka,

1 mert Gyula alatt a latrokkal, Ferdinánd király embereivel gyűlést tartottál, hogy a hatalmas császár birodalmából némely részt elpusztítsanak.

2 Pedig ha ezt megtudja, aző fegyvere által fogtok elveszni. Intlek tehát, hogy ha hűséges szolgái nem lesztek a szultánnak, mint régebben voltatok, kárát valljátok. Vedd tudomásul, hogy a hűtlenek megfenyítésére engem küldött a hatalmas császár s maga is utánam fog jönni nagy seregével. írdd meg hát az igazat és őrizkedj Ferdinándtól, nehogy a bekövetkezendő szerencsétlenségnek magad légy okozója. (Magyar kivonata a Történelmi Tár 1892. évf. 147. 1.) Megjegyzés. Ezt a fenyegető, de önmagában jelentős levelet szegény Pathóchy már nem kapta meg, mert rövid idővel kézbesítése előtt meghalt. 1 Ez arra a szerencsétlen eseményre vonatkozik, mikor az 1527 óta török kézen lévő szegedi vár visszavételét Tóth Mihály volt bíró, hajdúvezér 1552 február 27-én megkísértette. 2 Ezen a gyulai haditanácson jelen voltak állítólag az alábbiak : Tóth Mihály bíró, Áldana Bernát kapitány, Bakics Péter, Dóczy Miklós, Dersffy István, Horvát Ferenc, Perez Alfonz, a temesvári magyar lovasok vezére, valamint a sziléziai Oppendorf Ádám ; Zsilinszky Mihály : Csongrádmegye története I. köt. (Budapest, 1897) 176. 1.