Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

ELŐSZÓ. Á ^YULA vára és városa az idők végtelenében két alkalommal jutott országos, V J sőt világtörténeti szerepléshez : 1566-ban, mikor török kézre került, meg 1695-ben, amikor az alól felszabadult. E két nevezetes esemény részleteit nagyjából eléggé ismerjük Békés vármegye történetéből, a gyulai születésü néhai dr. Karácsonyi János kanonok jeles munkájából. Ez — minden fogyatkozása mellett — egyik legkitünőbbike a hazánk ezeréves fennállása alkalmából megjelent monográfiáknak. De, bár szerzője éveken át hordta össze anyagát hazai és külföldi levéltárakból, sok becses oklevél és adat maradt rejtve előtte, főleg, mivel határidőhöz kötve kellett dolgoznia, hogy műve a nagy évforduló évében — 1896-ban — feltétlenül napvilágot láthasson. Gyula vára és uradalma történetével különben sem foglalkozhatott benne eléggé behatóan, hisz ez nyilvánvalóan külön kutatást és munkaerőt s e munka eredményeként önálló kiadványt kívánt. Ennek szükségét elsőül — tudtommal — Gyula város szülöttje, dr. Horváth Jenő egyetemi rk. tanár hirdette, még tanulókorában.

1 Mikor pedig Gyula városa elhatározta a város történetének megírását, okleveles részének szerkesztése az ő ajánlatára nekem jutott. Boldog vagyok, hogy e nevezetes munkát a város kitüntető felszólítására (1931 nyarán) elvállalhattam s ekként, mint Békés város szülöttje, magam is hozzájárulhattam szülőföldem múltjának mélyebb megismeréséhez és ismertetéséhez. Felfogásom szerint ez oklevéltárnak magában kell foglalnia a Gyula vára és uradalma történetét megvilágító valamennyi fontosabb — kiadott meg kiadatlan — iratot. Mivel azonban Gyula város levéltára az 1801 nyarán kiütött nagy tűzvész következtében porrá égett, feladatomul tűztem ki : visszaállítani (amenynyire az emberileg lehetséges) az elpusztult levéltár anyagát, kiegészítve természetesen olyan darabokkal, amelyek benne soha nem voltak meg, de hozzá tartoznak. Ennek a rendkívüli méretű feladatnak úgy véltem legcélszerűbben megfelelni, hogy Gyula magyar korából (vagyis 1313-tól 1566-ban történt elestéig) minden felkutatható aktát és levelet összegyűjtöttem ; török korából (1566-tól 1695-ig) hasonlóan, még a legcsekélyebbet is, kivált, hogy Gyula várának ez a korszaka a legkevésbbé ismert mind a mai napig, miként a rákövetkező húsz esz1 Horváth Jenő : A történelem és Békés vármegye történelme ; a «Békésvármegye» 1901 április 27-i számában.