Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)
213. Gyula, 1543 május 9. A gyulai szabók magyar céhszabályzata. A Farkas Bálint gyulai bíró és tizenkét tagú tanácsa nevében kelt szabályzat a váradi mintájára készült. A 40 pontból álló érdekes szabályzat bevezetése arról tájékoztat, hogy az mindenben egyezett a budai szabók még Mátyás királytól 1489-ben kapott s utána György brandenburgi őrgróf által 1516-ban megújított céhszabályzatával : exceptis caeremoniis pontificalibus, iam nunc posthabitis. 1 E szabályzatot a váradi szűrszabók céhe átírásában nyerték a gyulai szabók, akiknek céhe — úgylátszik — annak valami filiája volt. Dátum Gyulae feria quarta proxima ante festum Pentecostes. Anno Domini Millesimo quingentesimo quadragesimo tertio. (Történelmi Tár 1901. évf. 127—137. 1. Bethlen Gábor fejedelem 1614-i átiratából közölte Komáromy András az Orsz. levéltárban őrzött Erdélyi királyi könyvek VII. kötetéből.) Megjegyzés. Miután a rendkívül értékes iratot nem nyomathatjuk újra le, kiemeljük belőle az alábbi mívelődéstörténeti jelentőségű magyar szavakat és kifejezéseket : apród avagy inas, elő és folyó pénz, két bokor szemes keztyű, szűrcsuha, próbaszűr, süveg, saru, baraszlai dolmány és nadrág, fodor dolmány, szabómű, menedéklevél, czégéres vétek, míves legény, szűrmíves, foldozás, krétajegyzés, béres ház, czéhetlen hely, czéhes és kontár hely, sokadalom, váltó- és vásári mív, szabad sokadalom és heti piac, nemes és szabados hely, vásári míves legény, komplár, kufár és zsibvásáros, abaposztó bálokban vagy véggel ; az lelkével szitkozódik, szitok. A gyulai vár parancsnoka egyébként ezidőben sövényházi Móricz Péter volt, 2 aki Pathóchy Ferenctől szolgálatai jutalmául aradmegyei Csura birtokát kapta, amihez Izabella királyné 1543 június 24-én adta meg beleegyezését. 3 A protestantizmus terjesztője volt ekkoriban a gyulai származású Ozorai Imre békési lelkész, itt meg Szegedi Kis István, akit Gyula város tanácsa 1545-ben hívott meg iskolája vezetésére, 4 ámbár a rákövetkező esztendőben már Gyuláról eltávozott. 1 Ebből arra lehet következtetni, hogy Gyula ekkor, a céhszabályzat szerkesztésekor már újhitű volt s ezért mellőzték a régi hit szertartásait. 2 Gyulai tiszttartóként idézi ez évből Békés vm. története is, az I. kötet 240. 1. 3 Borovszky Samu : Csanád vármegye története 1715-ig I. köt. (Budapest, 1896) 176. 1. 4 Ezt kortársa, Skaricza Máté jegyezte fel ekként : Thasnyadino expulsus, dum quasi exulum ageret, vocatus est Gyulám, anno labente 1545, ubi, assumta celeberrimae Scholae provincia videbatur et poterat iam secundis uti rebus ; etc. (Stephanus Kis Szegedi: Theologiae sincerae Loci Communes 1588-i bázeli kiadásában.) 214. Gyula vára, 1547 szeptember 19. Pathóchy Ferenc Nádasdy Tamás országbírónak. A hozzá küldött nemes Békéssy Balázsnak adjon hitelt. Spectabilis ac Magnifice domine nobis observandissime. Salutem ac servitiorum nostrorum commendationem. Misimus ad dominationem V ra m S. et Mag ca m hunc nobilem Blasium Bekessy, familiarem nostrum, per quem de nonnullis negotiis do. V ra e S. et Mag ca e nuntiavimus. Quare do. V ra m S. et Mag ca m rogamus, velit dicti huius famuli nostri fidem praestare credentiam. Cum his autem do. V ra m S. et Mag cam felicissime valere optamus. Cui nos ac servitia nostra commendamus.
