Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. (Budapest, 1887.)
leginkább a mult század második felében gr. Sztáray Imre és fia Fülöp részére kiállított hiteles-helyi átiratokból keletkezett, — s végűi egy csomó fragmentum. Szám szerint az összes anyag mintegy tizenkét ezer darabra tehető. Midőn a levéltár e régibb állapotáról, s a Történelmi Társulat zempléni kirándulásáról és a Sztárán járt bizottság működéséről megemlékezünk, lehetetlen kegyelettel nem adóznunk a kitűnő míveltségű, nemes lelkű s igaz magyar szellemű főúr, gróf Sztáray Viktor emlékének, ki családja levéltárát ősei örökében évek hosszú során keresztül híven őrizte, s annak idején hazafias liberalitással tárta fel gazdag kincseit a tudomány munkásai előtt. Azóta majdnem kétszer tíz esztendő tűnt le a múltba; a család boldog emlékezetű seniora, a családi levéltár conservatora, nincs többé. Gróf Sztáray Viktor 1879 évi julius i-én őseihez költözött. Halála után a levéltár egy ideig régi helyén maradt, de nem volt ki arra kellőképen gondot viseljen, s az egykor jó rendben tartott iratcsomók talán mostoha sorsra jutnak vala, ha nincs a családnak másik ép oly emelkedett szellemű, tudománykedvelő és hazaszerető fia, ki látván a fenyegető veszélyt, nemzetsége múltjának nagybecsű emlékeit meg nem menti s biztosságba nem helyezi. Sztáray Antal gróf a család többi tagjainak megegyezésével, 1884-ben Nagymihályba szállíttatta a levéltárat, hol az jelenleg a kastély egyik földszinti termében, vas-ajtó mögött, igen czélszerűen készült s toló ajtókkal elzárt tölgyfa szekrényekben, nem kissebb gondviselet alatt mint egykor Sztárán, sőt a modernebb kívánatoknak még inkább megfelelően elhelyezve, újra teljes biztosságban vagyon. De gróf Sztáray Antal nemcsak az okiratok megőrzése és rendben tartása által, hanem más, messzebb ható módon is biztosítani kívánta levéltára kincseit családja- nemzete- s a történelem számára. Elhatározá a levéltár érdekesb részének a tudomány hasznára codex alakjában leendő közzé tételét; ki midőn ezzel kegyeletet mutat rég porló ősei iránt, áldozatot hoz a múltnak, egyszersmind szolgálatot tesz és tanulságot nyújt a jövőnek, s méltán sorakozik azon lelkes főurainkhoz, kik családi oklevéltáraik kiadásával a magyar történettudomány búvárai számára megannyi új forrást nyitottak. A mélyen tisztelt gróf e sorok íróját méltatá nagybecsű bizalmára, midőn a Sztáray Oklevéltár publicatiojával, egyúttal a gondjai alá vett